Sok magyar számára a 65 éves nyugdíjkorhatár elérése is komoly kihívást jelent, miközben Európa több országában már a további emelés lehetőségét mérlegelik. Farkas András nyugdíjszakértő szerint azonban nálunk egyelőre semmi nem indokolja, hogy még tovább kelljen dolgozni.
Sőt, az Economyx által megkérdezett szakember úgy látja, a nyugdíjkorhatárt átmenetileg egy évvel csökkenteni is lehetne, legalább addig, amíg a magyarok várható élettartama közelebb nem kerül az európai átlaghoz.
A különbség különösen a férfiaknál szembetűnő. Az Európai Unióban egy 65 éves férfi átlagosan további 19 évre számíthat, Magyarországon viszont mindössze 14,6 évre. A nőknél az uniós 21 évvel szemben 18,2 év a várható hátralévő élettartam. Ráadásul a magyar férfiaknak csupán 73 százaléka éri meg a 65. születésnapját, míg a nőknél ez az arány 87 százalék.
A két nem között a nyugdíjba vonulás lehetőségében is jelentős eltérés van. A nők a Nők40 kedvezménynek köszönhetően 40 év jogosultsági idő után életkortól függetlenül nyugdíjba mehetnek, így átlagosan 62 évesen fejezik be a munkát. A férfiaknak ezzel szemben általában ki kell várniuk a 65 éves korhatárt.
Farkas András szerint a magyarországi, 65 éves korban várható hátralévő élettartam összességében 4,4 évvel marad el az uniós átlagtól. Ezért tartaná indokoltnak a 64 éves korhatár bevezetését, amely különösen a férfiak helyzetén javíthatna.
A nyugdíjkorhatár emelésének gazdasági logikája egyszerű. Ha az emberek tovább dolgoznak, hosszabb ideig fizetnek járulékot, miközben rövidebb ideig részesülnek nyugdíjellátásban. Az Európai Unió 27 tagállamából már 13 a várható élettartam változásához kötötte a nyugdíjkorhatár alakulását, és az EU Magyarországnak is ezt a megoldást javasolja.
Hazánkban 2010 óta fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedett a korhatár, amely jelenleg 11 uniós tagállaménál magasabb. A szakértő szerint ráadásul az elmúlt évtizedben a korhatár gyorsabban nőtt, mint az időskori várható élettartam, így rövid távon nincs szükség újabb emelésre.
A következő évtized végén azonban jelentősen megváltozhat a helyzet. Ekkor kezdik elérni a nyugdíjkorhatárt az 1973 és 1977 között született, nagy létszámú Ratkó-unokák. A nyugdíjasok száma emiatt öt év alatt akár 400 ezer fővel is emelkedhet, ami komoly terhet róhat az ellátórendszerre.
Hosszabb távon az is új helyzetet teremthet, hogy az emberek várhatóan tovább élnek. A fiatalabb, Y, Z és Alfa generáció tagjai így akár 25 évnél is hosszabb időt tölthetnek majd nyugdíjasként. Farkas András szerint ezért elkerülhetetlen lesz a nyugdíjrendszer átfogó felülvizsgálata, amelynek részeként a korhatár előtti nyugdíjazás korszerű lehetőségeit is érdemes lenne megvizsgálni.
A 64 éves nyugdíjkorhatár egyelőre csupán szakértői javaslat, a párbeszéd a témában azonban egyre fontosabbá válhat, hiszen a következő évtizedekben egyszerre kell majd kezelni a magyarok viszonylag rövid várható élettartamát és a nyugdíjasok számának várható növekedését.
