Új csúcsot döntött tavaly novemberre a háztartásoknál lévő értékpapírok állománya: 70 milliárd forinttal túllépte az újabb lélektani határnak számító, 30 ezer milliárd forintos szintet, ami 9,5 százalékos emelkedést tükröz éves alapon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank most közzétett adataiból. A növekedéshez a befektetési jegyek portfóliójának gyarapodása járult hozzá a legnagyobb mértékben: itt 18,5 százalékos, éves növekedést regisztráltak, 13 039,7 milliárd forintos, november végi állomány mellett. Közel másfélszeresére, 2 800 milliárd forint fölé ugrott egy év alatt a tőzsdei részvények háztartásoknál lévő állománya, de a banki kötvényeknél is erőteljes, 22,8 százalékos emelkedést mért az MNB – 745,5 milliárd forintos portfólió mellett. Figyelemre méltó azonban, hogy a háztartások értékpapír-portfóliójában hagyományosan meghatározó szerepet játszó állampapírok állománya 3,7 százalékkal zsugorodott egy év alatt, és 13 440,2 milliárd forintot tett ki a tizenegyedik hónap végén.
Az adatok azt mutatják, hogy változik a magyar lakosság befektetési stratégiája: több pénz áramlik befektetési jegyekbe, kevesebb állampapírba.
A befektetési jegy egy értékpapír, amely azt igazolja, hogy a vásárló részesedést szerez egy befektetési alapban. Az alapban sok befektető pénzét gyűjtik össze, és azt egy alapkezelő társaság fekteti be különböző eszközökbe.
- Nem egyetlen eszközbe fektetsz, hanem egy teljes portfólióba.
- Egy befektetési alap tarthat részvényeket, kötvényeket, állampapírokat, ingatlanokat vagy akár ezek kombinációját is.
- Szakértők kezelik a pénzt.
- A befektetésekről hivatásos portfóliómenedzserek döntenek, a befektetőnek nem kell napi szinten foglalkoznia vele.
- A befektetési jegy értéke naponta (vagy ritkábban) változik attól függően, hogyan teljesítenek az alapban lévő eszközök.
Különböző kockázati szintek léteznek:
- alacsony kockázat: pénzpiaci és rövid kötvényalapok
- közepes kockázat: vegyes alapok
- magasabb kockázat: részvényalapok
Kisebb összeggel is elérhető, sok alapnál már néhány tízezer forinttal el lehet indulni. Nincs garantált hozam, vagyis a hozam nem fix, a befektetés értéke akár csökkenhet is – ez fontos különbség például a bankbetétekhez képest.
Hogyan lehet hozzájutni Magyarországon?
- Bankokon keresztül, a nagybankok saját és külső alapokat is kínálnak, kényelmes megoldás, de gyakran magasabb költségekkel.
- Befektetési szolgáltatóknál, brókercégeknél,
- online felületeken.
Tartós Befektetési Számlán (TBSZ), amin 5 év után a hozam adómentes, 3 év után pedig kedvezményes adózás érhető el.
Milyen költségekkel kell számolni?
- alapkezelési díj (éves, %-os költség),
- esetenként vételi vagy visszaváltási díj,
- ritkábban sikerdíj.
Ezek a fontos tudnivalók mindig megtalálhatók az alap KIID (Kiemelt Befektetői Információk) dokumentumában.
Kinek megfelelő választás a befektetési jegy?
Jó döntés lehet, ha:
- hosszabb távra gondolkodsz,
- nem szeretnél napi szinten befektetésekkel foglalkozni,
- fontos a kockázat megosztása.
Kevésbé ideális, ha:
- rövid távú, gyors nyereséget keresel,
- nem viseled jól az árfolyam-ingadozást.
Fontos megjegyeznünk, hogy a cikkünkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsnak. A pénzügyi döntések meghozatala előtt minden esetben javasolt az egyéni körülmények mérlegelése és szakértő bevonása.
