A tervek egyik legfontosabb eleme az idegenforgalmi adó fokozatos emelése. Jelenleg a turisták a szállásdíj után 12 százalékos adót fizetnek, ami már most is Európa legmagasabb terhei közé tartozik. Az önkormányzat elképzelése szerint 2027-től az adó mértéke 16 százalékra emelkedne, majd évente további egy százalékponttal nőne, egészen addig, amíg 2030-ra el nem éri a 20 százalékot. Az így befolyó többletbevételt a város tisztaságának javítására, a közbiztonság erősítésére és a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordítanák - írja a Világgazdaság.
A városvezetés ugyanakkor nem állna meg az adóemelésnél. A tervek között szerepel a tengeri luxushajókat fogadó terminál bezárása is, amely jelentősen visszafogná az Amszterdamba érkező hajóutak számát. Emellett ingatlanvásárlásokkal és egyes vállalkozások áthelyezésével alakítanák át a történelmi belváros szerkezetét, hogy csökkentsék a turisták koncentrációját a legzsúfoltabb városrészekben.
A kezdeményezés jól mutatja azt a tendenciát, amely egyre több európai nagyvárosban megfigyelhető: a helyi önkormányzatok igyekeznek egyensúlyt teremteni a turizmus gazdasági előnyei és a lakosság életminőségének megőrzése között. Amszterdam most az egyik legambiciózusabb programmal próbál választ adni a tömegturizmus kihívásaira.
Nemcsak Amszterdam, hanem szinte az összes európai turisztikai célpont küzd a túlturizmus (overtourism) káros hatásai ellen. A Világgazdaság közelmúltbeli beszámolója szerint Rovinj városvezetése komoly strukturális beavatkozást tervez: a tervek értelmében két évre teljesen leállíthatják az új turistalakások és apartmanok engedélyezését a történelmi óvárosban. A helyiek körében betelt a pohár, ugyanis a fojtogató tömegturizmus miatt a város már-már élhetetlenné vált a mindennapokban, miközben az ingatlanárak és a bérleti díjak az egekbe szöktek. Az adriai üdülőhelyeken ráadásul a szállások, az éttermek és az élelmiszerek ára több helyen már a német és osztrák szintet is meghaladja, ami végképp kiszorítja a helyi lakosságot.
A rovinji kezdeményezés nem egyedülálló, hanem egyre határozottabb európai trendbe illeszkedik. Barcelona például nemrégiben bejelentette, hogy 2028-ig teljesen felszámolja a magánszálláshelyek piacát a licenckiadások leállításával és a meglévő engedélyek megújításának megtagadásával. A spanyol nagyvároshoz hasonlóan a horvát kikötőváros célja is az, hogy a lakásállomány visszakerüljön a hosszú távú bérleti piacra, és a történelmi központok ne váljanak kizárólag a turisták által lakott skanzenekké. Amennyiben a 2 éves moratóriumot megszavazzák, az alapjaiban rendezheti át az adriai ingatlanbefektetési piacot is.
