A Bank360 cikkében arra figyelmeztet, hogy az ördög a részletekben rejlik: könnyen lehet, hogy az egyéb feltételek miatt a látszólag magasabb kamat végső soron kevesebbet hoz a konyhára, mint egy kisebb kamatozású, de a szigorú szabályoktól mentes megtakarítási termék.

Ami árnyalja a képet

A legmagasabb kamatokra csak akkor számíthatunk, amennyiben új forrást viszünk a bankba, illetve abban az esetben is jellemzően csak 3 hónapig. Ha például az Oberbank feltételeiből indulunk ki, akkor legalább 8 millió forint új pénzt kell a bankban elhelyeznünk ahhoz, hogy 3 hónapig jogosultak legyünk az ott elérhető legmagasabb, 5,50 százalékos kamatra. Ha a pénzt a 3 hónap leteltével újra leköthetnénk, a legmagasabb kamatra már nem lennénk jogosultak, ugyanis az már nem számítana új forrásnak. 

Hasonló a probléma a még magasabb, 8 százalékos kamatot kínáló Gránit Banknál is, ahol ráadásul még az is elvárás, hogy az új pénz lekötésekor a betét mellé még a betét nagyságával megegyező összegben befektetési jegyet is vásároljunk. Amennyiben itt kötünk le 8 millió forintot 3 hónapra, az 160 ezer forint kamatot jelent, ami egész évre vetítve már csak 2 százaléknak felel meg. A befektetési jegy megvásárlása pedig bizonyos költségekkel is járhat (kezelési költség, értékpapírszámla számlavezetési díja stb.).

A bankbetét egyik konkurense az állampapír. Az idei lakossági állampapír-vásárlásokból két papír emelkedik ki. A három és öt éves futamidejű FixMÁP 6,5%-os éves kamatot hoz. A változó kamatozású BMÁP-ba fektetett pénz jelenleg évi 7,36%-ot fial. Tehát mindkettő bőven a jelenleg 4,2%-os infláció felett kamatozik. Június 3-tól egyébként új, N2030/M6 elnevezésű sorozatot kezdenek el értékesíteni a Magyar Állampapír Pluszból. Az új sorozat változatlan kamattal, azaz 5,75-6,75% között kamatozással vásárolható majd meg, ami 6,25%-os évesített hozamnak felel meg