Jelentősen csökkent a megvalósult bankkártya-csalások egy esetre jutó átlagos kárösszege 2025 végére – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. 2025. negyedik negyedévében egy-egy sikeres visszaélés átlagosan 27 565 forintos kárt okozott, ami hároméves mélypont – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Egy évvel korábban, 2024 azonos időszakában még ennek közel a duplája, 51 810 forint volt ez az érték.
A mostani visszaesés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a bankkártyás visszaélések átlagos összege hosszú ideig stabilan 20 ezer forint körül mozgott. Ugyanakkor 2022–2024 között markáns emelkedés volt megfigyelhető: a csalók egyre kifinomultabb módszerekkel – például adathalászattal és ügyfélmanipulációval – már nemcsak kisebb vásárlásokat, hanem magasabb összegű tranzakciókat is végre tudtak hajtani és hajtatni a megtévesztett ügyfelekkel. Ennek eredményeként 2024. végére az átlagos kárösszeg már az 50 ezer forintos szintet is meghaladta.
A teljes kárösszeg is érdemben visszaesett 2025. negyedik negyedévében: a sikeres bankkártyás visszaélések összértéke nem érte el az 1,39 milliárd forintot, szemben az egy évvel korábbi 2,45 milliárddal. Ez közel 45 százalékos csökkenést jelent éves alapon.
Ugyanakkor a tranzakciószám nem esett vissza érdemben: 2025 végén több mint 50 ezer sikeres visszaélést regisztráltak, ami azt jelzi, hogy a csalók aktivitása továbbra is magas, viszont egy-egy esetben kisebb összegeket tudnak megszerezni.
Igaz az is, hogy a banki és kártyatársasági csalásszűrő rendszerek egyre kifinomultabban működnek, és így a meghiúsított csalási kísérletek száma drasztikusan nőtt: míg 2023. elején negyedévente még 100–180 ezer közötti sikertelen próbálkozást regisztráltak, addig 2024 közepére ez már meghaladta a 300 ezret, 2025. második negyedévében pedig 435 ezer fölé emelkedett a banki rendszerek által megfogott visszaélések száma.
Jelenleg a betéti kártyás vásárlások több mint 58 százaléka még mindig hazai fizikai üzletekben történik, ugyanakkor a belföldi online vásárlások aránya már meghaladja a 18 százalékot, míg a külföldi netes rendelések közel 20 százalékot tesznek ki. Ez utóbbi kategória súlya különösen gyorsan nő, és már meg is haladja a hazai online költések volumenét - idézte a közelmúltban a Bankmonitor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi statisztikáját.
A változás kaliberét jól mutatja, hogy 2014-ben még a vásárlások több mint 87 százaléka belföldön történt, mára azonban ez az arány 76 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan az online és egyéb rendelési formák súlya háromszorosára nőtt: tíz éve még alig 13 százalékot képviseltek, ma már közel 39 százalékot.
