Januárban tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, az összesített mérleg egy hónap alatt 421 milliárd forinttal 21 241 milliárd forintra emelkedett. A bárki számára elérhető nyilvános, nyíltvégű alapokban is nőtt a kezelt vagyon, közel 150 milliárddal, 11 900 forintra - írja az Economx.
A kötvényalapokból szinte kitáraztak a befektetők: több mint 68 milliárd forinttal több ilyen jegyet váltottak vissza, mint amennyit megvettek. Ekkora mértékű pénzkivonás az eszközosztályból tavaly február óta nem fordult elő.
A kivont tőke egy része a vegyes alapokba érkezett (+64 milliárd forint), de jutott 32 milliárd friss pénz a részvényalapokba is. A részvényalapok vagyona az elmúlt hónapban 6,5 százalékkal növekedett.
Továbbra is menetelnek az abszolút hozamú alapok, ez a kategória közel 78 milliárd forint tőkét vonzott be januárban. Ráadásul a hozamok is hozzájárultak a gyarapodáshoz, így 4,7 százalékos növekedés jelentkezett a kategória vagyonában a hónap során.
Egy kis szájbarágó, aki most ismerkedne a befektetési alapokkal. Először egy definíció, mi is az a befektetési jegy. A befektetési jegy egy értékpapír, amely azt igazolja, hogy a vásárló részesedést szerez egy befektetési alapban. Az alapban sok befektető pénzét gyűjtik össze, és azt egy alapkezelő társaság fekteti be különböző eszközökbe.
- Nem egyetlen eszközbe fektetsz, hanem egy teljes portfólióba.
- Egy befektetési alap tarthat részvényeket, kötvényeket, állampapírokat, ingatlanokat vagy akár ezek kombinációját is.
- Szakértők kezelik a pénzt.
- A befektetésekről hivatásos portfóliómenedzserek döntenek, a befektetőnek nem kell napi szinten foglalkoznia vele.
- A befektetési jegy értéke naponta (vagy ritkábban) változik attól függően, hogyan teljesítenek az alapban lévő eszközök.
Különböző kockázati szintek léteznek:
- alacsony kockázat: pénzpiaci és rövid kötvényalapok
- közepes kockázat: vegyes alapok
- magasabb kockázat: részvényalapok
Kisebb összeggel is elérhető, sok alapnál már néhány tízezer forinttal el lehet indulni. Nincs garantált hozam, vagyis a hozam nem fix, a befektetés értéke akár csökkenhet is – ez fontos különbség például a bankbetétekhez képest.
Hogyan lehet hozzájutni Magyarországon?
- Bankokon keresztül, a nagybankok saját és külső alapokat is kínálnak, kényelmes megoldás, de gyakran magasabb költségekkel.
- Befektetési szolgáltatóknál, brókercégeknél,
- online felületeken.
Tartós Befektetési Számlán (TBSZ), amin 5 év után a hozam adómentes, 3 év után pedig kedvezményes adózás érhető el.
Milyen költségekkel kell számolni?
- alapkezelési díj (éves, %-os költség),
- esetenként vételi vagy visszaváltási díj,
- ritkábban sikerdíj.
Ezek a fontos tudnivalók mindig megtalálhatók az alap KIID (Kiemelt Befektetői Információk) dokumentumában.
Fontos megjegyeznünk, hogy a cikkünkben szereplő információk tájékoztató jellegűek, és nem minősülnek befektetési tanácsnak. A pénzügyi döntések meghozatala előtt minden esetben javasolt az egyéni körülmények mérlegelése és szakértő bevonása.
Olvasd el ezt is!


