A Manpower HR szolgáltató kutatása több mint 300 magyarországi vállalat HR- és vezető szakembereinek válaszai alapján készült, és számos ágazat – a feldolgozóipartól a kereskedelmen és logisztikán át az IT-, pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig – munkaerőpiaci várakozásait tükrözi.
A kutatás szerint a munkáltatók több mint 84 százaléka tervez béremelést az év első felében, ugyanakkor az emelések többsége 5 százalék alatti (a válaszadók 43 százaléka) vagy 6-10 százalék közötti (a válaszadók 34 százaléka) sávban koncentrálódik. A cégek kisebb része számol jelentősebb emeléssel, míg bértömegcsökkentést csupán elenyésző arány jelez (10 százaléknál magasabb emelést mindössze 5 százalék), emellett közel 14 százalék egyáltalán nem tervez bérmódosítást. Az adatok alapján a kereskedelemben és az egészségügyi/gyógyszertári területen erősebb az emelési szándék, míg a pénzügyi szektorban vegyesebb kép és nagyobb bizonytalanság látható.
A béremelést tervező vállalatok többségénél az intézkedés széles kört érint: több mint felük az összes munkavállalóra kiterjeszti a változtatást, míg további jelentős részük (26,98%) az állomány 50-80 százalékánál emel. A döntések hátterében elsősorban az inflációs környezet, a megtartási kényszer, valamint a piaci bérekhez való igazodás áll.
A plusz juttatások és bónuszok terén ezzel szemben visszafogottabb tervek láthatók. A válaszadó cégek négyötöde nem tervez érdemi változtatást ezen a területen 2026 első felében, és csak kisebb részük (közel 18%) jelezte előre a juttatási csomag bővítését vagy növelését.
A foglalkoztatási kilátások összességében pozitívak: a vállalatok több mint harmada létszámbővítést tervez, míg közel 43 százalékuk stabil állománnyal számol. A nettó foglalkoztatási előrejelzés így kifejezetten kedvező, ugyanakkor a toborzás továbbra is kihívást jelent: a cégek közel 43 százaléka számolt be nehézségekről az elmúlt időszakban, elsősorban az értékesítési és beszerzési, a termelési, valamint a számviteli és pénzügyi területeken.
A felmérés szerint a munkahelyi fluktuáció átlagos mértéke 2025-ben 12,5 százalék volt, és a leggyakrabban megjelölt ok továbbra is az, hogy a munkavállalók kedvezőbb bérajánlatot kapnak a versenytársaktól. Ez a tendencia tovább erősíti a bérek és az ajánlatcsomagok versenyképességének szerepét a munkaerő megtartásában.
Több kiskereskedelmi lánc is év elején béremeléseket jelentett be. A Penny az értékesítés és a logisztika területén átlagosan 8 százalékkal, a központi területeken átlagosan 6 százalékkal emeli dolgozói fizetését. Megállapodott a szakszervezetekkel a versenytárs Tesco az idei bérekről. Az áruházlánc átlagosan 7,2 százalékkal emeli a munkatársak bérét. Az Auchan januárban 5, júliustól pedig további 4,2 százalékkal emeli az áruházi és a logisztikai fizikai munkakörökben foglalkoztatott munkatársak alapbérét. Az Aldi még év elején közölte, hogy 2026. január 1-jétől az újonnan belépő áruházi dolgozók kezdő bére 8 órás munkaviszony mellett havi bruttó 541 900 forintra nő, a vállalatnál eltöltött egy év munkaviszony után már bruttó 562 600 forint a fizetés, míg az ebben a munkakörben elérhető legmagasabb bér bruttó 750 600 forint.
