Az úgynevezett „csőgörényes maffia” módszere egyszerű: telefonban gyanúsan alacsony árat ígérnek, majd a helyszínen különféle felárakkal, méterdíjakkal és sürgősségi pótdíjakkal duzzasztják fel a végösszeget. Előfordult, hogy egy társasházi dugulás elhárításáért két óra után 1,4 millió forintot követeltek, vagy egy mosogatódugulás félórás javításáért 800 ezer forintos számlát állítottak ki - írja a Világgazdaság.
A beszámolók szerint a fizetés kikényszerítésére fenyegető hangnemet használnak, sőt „kidobó jellegű” személyek is megjelenhetnek a helyszínen.
Szakértők szerint a reális ár Magyarországon jellemzően 15–70 ezer forint között mozog, még sürgősségi felárral együtt is. A csalók kiszűréséhez fontos előre tisztázni a végső árat, a méterdíjat, a kiszállási díjat, valamint azt, hogy adnak-e számlát és garanciát. Gyanús, ha hiányoznak a cégadatok, stockfotókkal illusztrált a weboldal, vagy a szakemberek számla nélkül akarnak dolgozni.
Ha már megtörtént a baj, a szakértők azt javasolják, dokumentáljunk mindent, őrizzük meg a híváslistát, az üzeneteket és a bizonylatokat, fenyegetés esetén pedig forduljunk a rendőrséghez vagy a fogyasztóvédelemhez. A túlárazott számlákat a biztosítók jellemzően nem térítik meg, ezért megbízható megoldást jelenthetnek a velük szerződésben álló cégek és szakemberek, ilyenkor ugyanis a túlszámlázás kizárt.
Tízből hat lakásbiztosítással rendelkező ügyfél nem aktualizálja szerződését, azaz nem növeli az ingatlan értékére szóló biztosítást. Pedig a lakásárak általában emelkednek, főképp most.
2024-ben az ingatlankárok több mint egyharmada (36 százalék) csőtörésekből származott, amelyet a természeti károk (16 százalék) és az üvegtörések (15 százalék) követtek gyakoriságban a CIG Pannónia Biztosító adatai szerint.
A természeti károk aránya az elmúlt évek változékony időjárási viszonyai miatt kiemelt figyelmet kapott a kutatásban: bár 2024 – az árvízi időszak ellenére is – viszonylag mérsékelt mennyiségű káreseményt hozott, a hosszú távú trendek továbbra is a megfelelő védekezés szükségességére hívják fel a figyelmet.
A tűzkárok előfordulása ugyan alacsony (1 százalék), de jelentős károkat okozhatnak, amelyek megfelelő óvintézkedésekkel – például füstérzékelők telepítésével, vagy az elektromos hálózatok rendszeres karbantartásával – nagymértékben csökkenthetők.
