Az eurózónához képest 0,5 százalékponttal magasabb inflációs cél lehetőséget biztosít arra, hogy az árszintfelzárkózás egy része továbbra is az inflációs többleten keresztül valósulhasson meg, így rövid távon ne jelentsen túlzott terhet a reálgazdaság számára. A döntéssel az MNB inflációs célja illeszkedik a régiós gyakorlatba és közelít az Európai Központi Bank céljához.
A jelenlegi hazai 70 százalék körüli árszintkonvergencia mellett a régiós országok már alacsonyabb inflációs célokat követtek, és az árszintfelzárkózásuk alacsonyabb cél mellett is tovább folytatódott. Hosszú távon a magasabb inflációs cél a régiónál magasabb hozamgörbét indokol a nagyobb nominális kamatok és inflációs prémium következtében. Ez magasabb finanszírozási költségeket jelent a gazdaság számára. Az alacsonyabb inflációs cél hosszú távon alacsonyabb inflációval és nominális kamatokkal konzisztens.
Az inflációs cél módosítása következtében az új inflációs cél elérése egy gazdaságban jellemzően nem azonnal történik, az alkalmazkodás időt vesz igénybe. Az inflációs cél csökkentése elsősorban a nominális horgony eltolásán keresztül hat a gazdaságra. Az átmeneti időszak alatt a gazdaság egy új nominális egyensúlyba jut el, ennek során – erőforrás- és jövedelemelosztáson keresztül – reálgazdasági, valamint jóléti hatás jelentkezhet. (Forrás: Az MNB weboldala)
Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján azt mondta, a 2,5 százalékos cél tükrözi az ország gazdasági fejlettségét, illetve a maastrichti kritériumoknak való megfelelés is nagyobb valószínűséggel teljesíthető. Az alacsonyabb inflációs cél támogatja a vásárlóerő megőrzését, növeli a megtakarítások reálértékét. Hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszinttel van összhangban, ami hozzájárul a fogyasztás és a beruházások növekedéséhez.
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, "A várakozásoknak – és az előzetes sejtetéseknek – megfelelően 2,5 százalékra csökkentette az inflációs célt a Magyar Nemzeti Bank. A cél toleranciasávja plusz/mínusz 1 százalék marad. Emellett a jegybank jelezte, hogy adatvezérelt döntéshozatalra áll át, vagyis nem vetít előre kamatpályát a közeli jövőre vonatkozóan sem, ahogy azt korábban sokszor megtette. Ez az első komolyabb döntés a magyar gazdaságirányítás részéről, amely kifejezetten az euró bevezetését szolgálja, és mint ilyen, azonnali forint erősödéshez vezetett. A közeljövőben – legkésőbb a 2027-es költségvetés tervezetében - hasonló elköteleződésnek kell megmutatkozni a fiskális politika részéről is ahhoz, hogy az euró bevezetés, mint célkitűzés hiteles maradjon."
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén változatlanul 1,8 százalékos inflációval számol, 2027-re viszont jelentősen, 3,1 százalékra növelte inflációs előrejelzését a júniusban közölt 2,3 százalékról - derül ki a kedden kiadott jegybanki közleményből. A jegybank ezen túlmenően 2028-ra 2,6 százalékra csökkentette inflációs előrejelzését a júniusi 3,0 százalékról. A közlemény szerint a monetáris politikai horizont végén 2,5 százalékos inflációval számol.
A GDP-előrejelzés kissé mérséklődött, a jegybank szeptemberi prognózisa 2026-ban 1,8 százalékos, 2027-ben 2,9 százalékos, 2028-ban 2,8 százalékos emelkedést valószínűsít. A júniusi jelentésben még 2,0 százalékos GDP-növekedést jeleztek 2026-ra, 2027-re 3,0 százalékos, 2028-ra 2,9 százalékos bővülést írtak.
Olvasd el ezt is!
