Az önkéntes nyugdíjpénztárak díjterhelési mutatója 2025-ben 0,66 százalékra mérséklődött, ami két bázispontos esést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A korrigált díjterhelési mutató 0,70 százalék lett, három bázispontos apadást mutatva – tette közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakmai összefoglalójában. Ezzel mindkét visszatekintő költségmutató megközelítette a szektor működése alatt feljegyzett 2020-as történelmi minimumot.
A TKM-értékek (10 vagy 20 éves periódusra is) az MNB honlapján is összehasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel. A fogyasztók így a különböző előtakarékossági formák között nemcsak a hozamok, hanem a költségek alapján is választhatnak.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak valamennyi költségmutatójának átlaga hosszú távon is 1 százalék alatti, így a szektor változatlanul versenyképes az egyéb nyugdíjcélú öngondoskodási termékek között – idézi az MNB szakmai összefoglalóját a Portfolio.
A TKM a Teljes Költségmutató rövidítése. Ez egy százalékos formában megadott mutató, amely megmutatja, hogy egy adott nyugdíj-előtakarékossági vagy befektetési célú életbiztosítás mekkora átlagos éves veszteséget jelent a hozamodból a felmerülő költségek miatt. A TKM célja, hogy az egyes konstrukciók rejtett és összetett díjait (pl. számlavezetési díj, kezelési költség, belépési díj, kockázati díjak) egyetlen összehasonlítható, átlátható számba sűrítse össze. Minél kisebb a százalék, annál több pénz marad a zsebedben a megtakarítási időszak végén.
A TKM egy átlagos modellszámítás alapján készül. Nem tartalmazza például a rendkívüli befizetések díjait, az esetleges árfolyamgaranciák pluszköltségeit, vagy a futamidő előtti részleges visszavásárlási büntetődíjakat. Egy alacsony TKM-ű termék nem biztos, hogy több pénzt hoz, ha a mögötte lévő befektetési portfólió rosszul teljesít. A költségek (TKM) mellett mindig vizsgáld meg az érintett alapok korábbi hozamait és kockázati szintjét is.
