Az uniós statisztikai hivatal vásárlóerő-paritáson alapuló felmérése rávilágított, hogy az életszínvonalat legpontosabban kifejező tényleges egyéni fogyasztás (AIC) terén hazánk pozíciója tovább romlott. Míg korábban Bulgária állt a rangsor legvégén, az ottani mutatók javulásával Magyarország és Lettország maradt le leginkább az uniós átlagtól (73 százalékon állunk, azaz 27 százalékkal az EU átlag alatt). Eközben a régiós versenytársak – például Lengyelország a maga 88 százalékos értékével, vagy Románia – már évekkel ezelőtt elszakadtak a mezőny végétől, és jelentős előnyre tettek szert.
A legmagasabb értékeket Luxemburgban (45 százalékkal az uniós átlag felett), Németországban (20 százalék) és Hollandiában (19 százalék) mérték tavaly - idézi az Eurostat számait az Economx.
Az egy főre jutó GDP arányában, amely a gazdasági aktivitás mérőszáma, a visegrádi régióban 92 százalékkal Csehország viszi a prímet, maga mögé utasítva a lengyel (81 százalék), a szlovák (75 százalék) és – az utóbbinál kicsit kedvezőbb – 76 százalékos magyarországi szintet, amely egyébként hátulról az ötödik helyre volt elég 2025-ben. Itt az első három helyezett: Luxemburg, Írország, Hollandia.
Az EU-ban a tagállamok közötti árszintekben is drámaiak a különbségek. Ha a fogyasztási cikkek és szolgáltatások uniós átlagát 100 százaléknak tekintjük, a legdrágább és a legolcsóbb tagállam között majdnem háromszoros a szorzó. Az EU abszolút legdrágább országa Dánia, ahol az árak az uniós átlag 140 százalékát érik el, mögötte szorosan Írország (136 százalék) és Luxemburg (132 százalék) következik a rangsorban.
Ezzel szemben a legalacsonyabb szinteket Bulgáriában (63%), Romániában (65%) és Lengyelországban (73%) figyelték meg. Magyarország hátulról a negyedik helyen található az EU-s árszintek mezőnyében a maga 77,5 százalékával az Eurostat 2025-ös adatai szerint.
