Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat friss jelentése rávilágít arra, hogy a tagállamok közötti árszintekben továbbra is drámaiak a különbségek. Ha a fogyasztási cikkek és szolgáltatások uniós átlagát 100 százaléknak tekintjük, a legdrágább és a legolcsóbb tagállam között majdnem háromszoros a szorzó. Az EU abszolút legdrágább országa Dánia, ahol az árak az uniós átlag 140 százalékát érik el, mögötte szorosan Írország (136 százalék) és Luxemburg (132 százalék) következik a rangsorban - mutatja be a számokat az Economx.
Ezzel szemben a legalacsonyabb szinteket Bulgáriában (63%), Romániában (65%) és Lengyelországban (73%) figyelték meg. Magyarország hátulról a negyedik helyen található az EU-s árszintek mezőnyében a maga 77,5 százalékával.
A részletes adatokból az is kiderül, hogy 2025-ben a lakhatási költségek, amelyek az uniós szinten jellemzően a háztartások legnagyobb kiadási tételét jelentik, az írek EU-s átlaghoz képest mért 190 százalékától egészen a bolgároknál számított 41 százalékig terjedtek. Ez az eltérés még drámaibb képest fest az egyes tagállamok között.
És itt egy másik lista az átlagos heti munkaidőről. A 20-64 év közötti munkavállalási korúak között az EU-n belül a leghosszabb átlagos heteket Görögországban (39,6 óra), Lengyelországban és Bulgáriában (38,7 óra), Litvániában (38,4 óra) és Szlovéniában (38,3 óra) mérték az Eurostat kutatói. Ezzel szemben a legrövidebb munkahetek Hollandiában (31,9 óra), Németországban, Dániában (33,9 óra) és Ausztriában (34,0 óra) voltak. Hazánkban az átlagos heti munkaidő 37,4 óra, ami ugyan közel két órával több, mint az EU-s átlag, azonban egész Európát tekintve nem számít kiugróan soknak. Ezzel az óraszámmal a középmezőnyben végeztünk az Eurostat rangsorában.
