Ursula von der Leyen és Magyar Péter a megállapodást követően sajtótájékoztatón foglalta össze az egyezség legfontosabb elemeit.
„A tárgyalások a Bizottsággal kizárólag az uniós források feloldásáról, hazahozataláról szóltak. Semmi más téma nem volt közöttünk” – mondta Magyar Péter, hozzátéve, ez még csak egy politikai megállapodás és még rengeteg jogszabályt el kell majd fogadnia a kormánynak, amihez megvan a szükséges parlamenti többsége.
A felszabadított források közül:
- 4,4 milliárd euró kohéziós forrás, ez közlekedésfejlesztésre, egészségügyi, szociális beruházásra, környezetvédelmi beruházásokra, kis- és középvállalatok támogatására költheti el a kormány.
- 2,2 milliárd euró mehet az oktatás, elsősorban a felsőoktatás fejlesztésére, kutatásfejlesztésre költhető.
- Csaknem négymilliárd eurót tudnak majd elszámolni már megvalósult vagy folyamatban lévő beruházásokra.
- 1,5 milliárd eurót elektromos hálózatfejlesztésre (napelemek, szélerőművek, tárolókapacitás) fordíthatnak.
- Csaknem kétmilliárd eurót fordíthat majd a kormány új vasúti- és HÉV-szerelvények beszerzésére.
- Több milliárd euró mehet digitális és technológiai fejlesztésekre, illetve kis- és középvállalkozások támogatására, – így foglalta össze Magyar Péter,milyen célokra lehet majd költeni a felszabadított 16 milliárd eurót.
A miniszterelnök értékelése szerint a források felszabadításához szükséges magyar változtatások eddig is elvégezhetőek lettek volna, hiszen „csak” a korrupció ellen kellett volna hatékonyan fellépnie az Orbán-kormánynak. Megjegyezte, hogy ezen a téren egyébként sokszor még túl is teljesítették a Bizottság kéréseit, és szigorúbb antikorrupciós intézkedéseket terveznek majd elfogadni, mint amit az EU előírt. Azt nem részletezte, hogy hányféle szabályozást módosítottak, vagy tettek ígéretet a módosítására, de azt kiemelte, hogy a jelenlegi vagyonnyilatkozati rendszert át fogják alakítani, illetve ígéretéhez híven átadta az Európai Ügyészséghez való csatlakozási kérelmet.
