Keresztes Attila, az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatója szerint a szélenergia bővítése energiapolitikai szempontból indokolt lenne. A rendszerbe kerülő többletáram ugyanis egyrészt középtávon mérsékelhetné az árakat, mindeközben pedig javítaná az ellátásbiztonságot is.

Az egyik leggyakoribb kifogás a zajterhelés. A szakértő szerint a mérések alapján egy szélerőmű környezetében általában alacsonyabb a zajszint, mint egy forgalmas közút mellett. A tájképi hatás már inkább ízlés kérdése.

Akkor lesz befektetés, ha mindenkinek megéri

Sok kritikus hang azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon nincs elegendő szél. A beruházások előtt azonban egy éven át mérik a helyi viszonyokat. Ha az adatok nem megfelelőek, a projekt nem indul el, a kockázatot pedig a befektető viseli.

A szélenergia valóban időjárásfüggő, ezért termelése ingadozik. Egy jól kialakított energiamixben azonban az atom-, a nap- és a szélenergia eltérő termelési profilja kiegészítheti egymást. Mint Keresztes Attila fogalmazott:

1

Ha a projekt nem lenne gazdaságos, egyszerűen nem valósulna meg, hiszen nincs olyan szereplő, aki érdemben kényszeríthetné erre a piaci befektetőket.

2
A legnagyobb akadály nem műszaki

Jelenleg azonban nemis az időjárás vagy a klímaválság a legfőbb nehezítő körülmények, sokkal inkább a bizonytalan jogi és gazdasági környezet. A korábbi szabályozási fordulatok miatt a fejlesztők és a bankok attól tartanak, hogy az állam később ismét megváltoztatja a feltételeket. A lakossági ellenérzéseket közben a tévhitek és az információhiány erősítik.

A szélenergia terjedése így csak akkor valósulhat meg, ha kiszámítható szabályozás, hosszú távú állami vállalások és közérthető tájékoztatás jön létre az itthoni közegben. A technológia már adott, a bizalmat viszont újra fel kell építeni.

3