A 20-64 év közötti munkavállalási korúak között az EU-n belül a leghosszabb átlagos heteket Görögországban (39,6 óra), Lengyelországban és Bulgáriában (38,7 óra), Litvániában (38,4 óra) és Szlovéniában (38,3 óra) mérték az Eurostat kutatói. Ezzel szemben a legrövidebb munkahetek Hollandiában (31,9 óra), Németországban, Dániában (33,9 óra) és Ausztriában (34,0 óra) voltak - írja a Világgazdaság.
Hollandia kiemelkedik az európai országok közül azzal, hogy itt a legrövidebb az átlagos munkahét. Igaz, ez nagyban köszönhető annak, hogy Hollandiában a részmunkaidős foglalkoztatás aránya igen magas: a teljes foglalkoztatottság közel 43 százaléka. Ugyanakkor a teljes munkaidősök heti munkaideje még mindig közelebb van a 40 órához.
Ezt követi Norvégia és Dánia 33,9 órával, míg az átlagos munkaidő Ausztriában 34 óra, Belgiumban 34,3 óra, Finnországban pedig 34,7 óra. Ebben a hét országban a munkával töltött idő heti 35 óra alatt van, azaz egy átlagos munkanap kevesebb, mint hét óra egy ötnapos munkahét alatt.
Hazánkban az átlagos heti munkaidő 37,4 óra, ami ugyan közel két órával több, mint az EU-s átlag, azonban egész Európát tekintve nem számít kiugróan soknak. Ezzel az óraszámmal a középmezőnyben végeztünk az Eurostat rangsorában.
Akadnak iparágak, amelyekben hétvégén sem áll le az üzletmenet. 2023-ban az Európai Unióban a foglalkoztatottak 22,4%-a általában hétvégén is dolgozott. A hétvégi munka számos ágazatban a munkarend része. A következő szektorokban volt a leggyakoribb:
A mezőgazdasági, erdészeti és halászati dolgozók közel fele hétvégén is dolgozik – itt az évszakok, az időjárás, illetve az élőállat-gondozás miatt nincs hétvége.
A kereskedelem és szolgáltatások területén szintén majdnem minden második ember hétvégén is dolgozik – pl. bolti eladók, pincérek, recepciósok.
Az alacsonyan kvalifikált, fizikai munkakörökben (pl. takarítók, segédmunkások) is jelentős, több mint negyedük hétvégi munkára kényszerül - írtuk korábban.
Olvasd el ezt is!
