A magyar nyugdíjrendszer alapszabálya szerint az inflációval megegyező mértékű emelés illeti meg a nyugdíjasokat. Azonban a szigorú törvényi keretek miatt nem minden ellátásban részesülő kapja meg automatikusan a januári pluszpénzt.
A legfontosabb szabály, hogy a januári emelés kizárólag azokat illeti meg, akiknek a magyar ellátását az emelés évét megelőző év december 31-éig már megállapították, és azt januárban is folyósítják. Ez azt jelenti, hogy akiknek a nyugdíját a tárgyévben állapítják meg, azok a januári emelésből kimaradnak, és legkorábban csak a rákövetkező év elején számíthatnak rá.
Szintén nem részesülnek az emelésben a kizárólag külföldi nyugdíjat kapók, hiszen a más ország által megállapított és folyósított ellátásokra a magyar nyugdíjemelési szabályok nem vonatkoznak. Ugyancsak kimaradnak azok, akiknek a magyar ellátása valamilyen okból szünetel, vagy akik tisztán szociális jellegű, nem nyugdíjszerű támogatásban részesülnek. (Bár a köznyelv sokszor mindent nyugdíjnak hív, az önkormányzati segélyek, ápolási díjak vagy más, egyszeri szociális támogatások összege nem emelkedik automatikusan a nyugdíjemelés százalékával.)
Az új megállapítású hazai nyugdíjak esetében az emelés elmaradása szakmailag indokolt: ezek összegét már a legfrissebb valorizációs szorzók figyelembevételével számítják ki, így az induló értékük már tartalmazza az elvárt bér- és áremelkedési kiigazításokat. Bővebben a témáról a Hóvége.hu cikkében lehet olvasni.
A KSH adatai szerint 2026 júniusában az öregségi nyugdíj havi átlagos összege kerekítve 263 400 forint volt. A reálisabb helyzetet mutató mediánérték ennél alacsonyabb, 232 000 forintot tett ki.
A havi járandóságok összege vármegyénként jelentősen eltér. Budapesten a legmagasabb az átlag, ahol 311 136 forint az öregségi nyugdíj. A vármegyék közül Fejér (275 417 forint), Pest (274 237 forint) és Komárom-Esztergom (271 779 forint) áll az élen, míg Veszprémben (263 286 forint) szinte pontosan az országos átlag érvényesül.
A legalacsonyabb összegeket Bács-Kiskun (232 220 forint), Szabolcs-Szatmár-Bereg (233 370 forint) és Békés vármegyében (233 878 forint) regisztrálták. A főváros és a legalacsonyabb átlaggal rendelkező Bács-Kiskun vármegye között közel 79 ezer forint a differencia.
Több mint 23 ezren kapnak 700 000 forintot meghaladó havi összeget, 60 ezernél többen 500 és 600 ezer forint közötti, míg 26 ezernél is többen 600–700 ezer forint közötti juttatásban részesülnek.
Ezzel szemben több mint 936 ezer ember él 200 000 forintnál kevesebbből. Közülük 100 000 forint alatt csaknem 164 ezren, 100 és 200 000 forint között pedig több mint 772 ezren kapnak saját jogú nyugdíjat vagy más ellátást.
