A navosok által felgöngyölített céghálózat népszerű hazai televíziós műsorok gyártásában volt érdekelt, és az adózásra is sajátos forgatókönyvet talált ki (a cégeket és a műsorokat nem nevezték meg a NAV közleményében). A számlázási láncolat állandó szereplői a felső szinten álló megrendelő, a vele szerződő producer cég és a tényleges munkát végző alkalmazottak voltak. A menetrend szerint a megrendelő előre meghatározta a konkrét szakembereket – operatőröket, vágókat, szerkesztőket, hangmérnököket –, akikkel szívesen dolgozna, és bejelentette őket a producer cég gyakran cserélődő alvállalkozóihoz.
Az alvállalkozó cégeket azonban csak névleges vezetők, strómanok irányították, akik mindössze két dolgot csináltak: a produkciókon éjjel-nappal dolgozó szakembereket jellemzően heti 10 órára jelentették be – a ténylegesen ledolgozott munkaidő töredékére –, valamint fiktív számlákat gyártottak. Amikor pedig egy kamucég működése kockázatossá vált, helyét egy másik vette át.
A cégek létezésének egyetlen célja az volt, hogy fiktív számlákat állítsanak ki a producernek, miközben a költségvetést megrövidítették a járulékokkal és az adóval, ráadásul a munkavállalók jogai is sérültek a szabálytalan foglalkoztatással. A vizsgálat eddig a számlázási láncolat nyolc szereplőjénél zárult le, a revizorok egyelőre több mint 174 millió forint adóhiányt tártak fel.
Olvasd el ezt is!
