A brüsszeli elemzés egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon a nyugdíjrendszer hosszú távon egyre nagyobb terhet jelenthet a költségvetésnek. Az Európai Bizottság arra figyelmeztet, hogy amennyiben a növekvő nyugdíjkiadások kezelésére nem születnek érdemi intézkedések, a következő évtizedben az államadósság akár a GDP 100 százaléka fölé is emelkedhet.
A Portfolio összefoglalója szerint a jelentés kitér arra is, hogy az előző kormány a korábbi országspecifikus ajánlások ellenére sem hajtott végre olyan reformokat, amelyek javíthatták volna a rendszer fenntarthatóságát.
A szakértők szerint egy másik problémát az okoz, hogy az újonnan megállapított nyugdíjak a bérek növekedését követik, míg a már folyósított ellátások esetében alapvetően csak inflációkövető emelés történik. Emiatt az elmúlt másfél évtizedben jelentős eltérések alakultak ki az egyes nyugdíjas csoportok között. A korábban nyugdíjba vonultak ellátása fokozatosan leszakadt az új nyugdíjak szintjétől, miközben az átlagnyugdíj a bérek növekedésétől is egyre jobban elmaradt.
A Bizottság a 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban is megfogalmazott kritikákat. A jelentés elismeri, hogy az intézkedés emeli az átlagos nyugdíjszintet, ugyanakkor szerintük nem kezeli az idősek közötti jövedelmi különbségeket, mivel az alacsonyabb nyugdíjból élők nem részesülnek arányosan nagyobb támogatásban. Emellett hosszabb távon tovább növeli a költségvetés terheit.
A dokumentum a járulékplafon hiányát szintén említi. Bár ez rövid távon növeli a költségvetési bevételeket, a magas keresetű munkavállalók későbbi nyugdíjba vonulásakor jelentősen emelheti a kiadásokat. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért a költségvetési pálya és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága a következő években kiemelt figyelmet kaphat az uniós intézmények részéről.
