Az élelmiszerek ára 3,9 százalékkal nőtt 12 hónap alatt, 2024. októberhez viszonyítva (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 1,7 százalékkal), ezen belül

  •  a tojásé 20,2,
  • a csokoládé, kakaóé 16,1,
  • a kávéé 14,8,
  •  az édesipari lisztesárué 12,8,
  •  a büféáruké 10,3,
  • a gyümölcs-, zöldségléé 9,0,
  • az iskolai étkezésé 7,7,
  •  az alkoholmentes üdítőitaloké 7,2,
  • a péksüteményeké 6,5,
  • az étolajé 5,3, a baromfihúsé 3,1 százalékkal.

 A termékcsoporton belül a margarin ára 27,8, a liszté 14,8, a tejtermékeké 10,2, a tejé 8,9, a cukoré 8,8, a párizsi, kolbászé 6,6, a sertéshúsé 5,8 százalékkal mérséklődött.

A háztartási energiáért 10,7 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 23,7, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult.

  • A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 8,7 százalékkal.
  • A szolgáltatások 6,7 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 13,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,1, az egészségügyi szolgáltatások 9,7, a testápolási szolgáltatások 9,4, a lakásjavítás és -karbantartás, valamint a lakbér 9,0-9,0, a sport, múzeumi belépők 8,4 százalékkal.
  • A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,2, a szobabútorok 4,4, a fűtő- és főzőberendezések 2,9, az új személygépkocsik 2,0 százalékkal többe kerültek.
  • A jelentés szerint a járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,9 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt, 2025. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan nem változtak.

1

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója kommentárjában azt írta: "Az előzetes várakozásunknak (4,4%) megfelelő éves inflációs adat a Covid előtti évek átlagos havi szezonalitásánál alacsonyabb volt. Az inflációs célsávból az év elején nagymértékben kilépő hazai mutató várakozásunk szerint idén utoljára tartózkodott 4 százalék felett, novembertől látványos csökkenésre számítunk, ami kitarthat a következő hat hónapban is, legfőképpen a bázishatások miatt. A jegybanki célsávba érő infláció miatt újra előtérbe kerülhet az alapkamat csökkentésének kérdése, amit a következő fél évre a piac már kiárazott, és így akár komolyabb mozgásokat generálhat a forint árfolyamában".

2