Az utóbbi években csökkent a költségvetési csalások (adócsalások) száma: a 2022-ben regisztrált 1.189 ilyen esethez képest 2024-ben már csak 999 bűncselekmény került napvilágra (16%-os csökkenés). Ez következik abból, hogy az adóhatósági ellenőrzés és az ahhoz kapcsolódó jogérvényesítés évről évre hatékonyabb és eredményesebb. A digitális adatszolgáltatási rendszerek (pl. online számla, online pénztárgép, eÁfa, EKÁER stb.) egyre kiterjedtebb alkalmazása, a céghálózatok fokozott ellenőrzése, valamint az adóhatóság és az ügyészség egyre szorosabb együttműködése megnehezíti a korábbi klasszikus áfacsalások, számlagyárak és egyéb költségvetést károsító magatartások véghezvitelét. A csődbűncselekmények esetében is hasonló tendencia tapasztalható - írják Bereznai Henrik és Oláh-Grosz Ráchel, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői a Portfolión.
A statisztikák szerint a pénzmosási ügyek száma viszont rohamszerű növekedést mutat: a 2022. évi 542 esethez képest 2024-ben már 1284 ilyen jellegű bűncselekményt regisztráltak (137%-os növekedés). Az internetes csalások révén megszerzett illegális jövedelmeket az elkövetők különböző banki műveletek útján próbálják meg tisztára mosni. Jellemző módszer az ún. pénzfutárok („money mule”) számláinak használata, akik a saját számlájukra érkező – jellemzően csalásból származó – pénzt jutalékért továbbítják.
Az online térben elkövetett bűncselekmények – más néven a kiberbűnözés – soha nem látott kihívás elé állítják a hatóságokat.
Az információs rendszerek védelmi intézkedéseinek kijátszását megvalósító bűncselekmények száma 2022-ről 2023-ra több mint a harmincszorosára nőtt (14-ről 481-re), míg 2023-ról 2024-re további 61,5%-os növekedés tapasztalható.
Az adathalászat révén az elkövetők elektronikus úton – jellemzően telefonon vagy e-mailben – próbálnak meg bizalmas adatokat vagy hozzáférést kicsalni a sértettektől. Gyakori módszer például, hogy a csalók banki alkalmazottnak adják ki magukat, és számlával kapcsolatos állítólagos visszaélésre hivatkozva veszik rá az áldozatokat egy tranzakció jóváhagyására vagy egy távoli elérést biztosító szoftver telepítésére.
Szintén egyre nagyobb kihívást jelent az ún. BEC (Business Email Compromise) csalások elleni védekezés, ahol is az elkövetők azért utánoznak bizalmi személyeket – például cégvezetőket, beszállítókat –, hogy az alkalmazottakat rávegyék pénzügyi tranzakciók végrehajtására vagy érzékeny adatok kiadására.
Egyre gyakrabban mesterséges intelligencia alapú eszközöket is bevetnek a megtévesztés érdekében, például élethűen manipulált hang- vagy videófelvételeket (deepfake) hoznak létre, amellyel könnyedén meg tudják téveszteni az áldozatokat.
Mi is rendszeresen hírt adunk online csalási kísérletekről. Az elmúlt időszakbantöbb bejelentés érkezett, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nevében "NEAK TAJ kártya megerősítése" tárgyában SMS-eket kézbesítettek. Az SMS-ben tört magyarsággal lejárt TAJ-kártyáról értesítik a fogadó felet.
Az alapkezelő azt kérte, hogy az üzenetet senki ne nyissa meg, az félrevezető spam-üzenet, nem a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől származik. A NEAK semmilyen formában nem küld SMS-t ügyfeleinek, főleg nem lejárt TAJ-kártyáról, tekintve, hogy a tb-azonosítójelet tartalmazó hatósági igazolvány olyan okmány, ami nem jár le. A szükséges intézkedéseket megtették.
