A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi adósságfék szabályai szerint a nettó 800 ezer forint alatti jövedelmek legfeljebb 50%-a fordítható hitelek törlesztésére. A szeptemberi nettó átlagkereset alapján így legfeljebb havi 258 850, a nettó mediánkereset alapján pedig 217 800 forint lehet a törlesztőrészlet összege. Ezek az összegek természetesen akkor érvényesek, ha az adósnak nincs más, a JTM-számítás során figyelembe veendő hiteltartozása.
Az MNB legutóbbi adatai szerint a háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek szerződésben szereplő átlagos évesített kamatlába 6,9% volt a piaci lakáshitelek esetében. Amennyiben ebből az értékből indulunk ki, úgy 25 éves futamidővel, a felvehető összeg megközelítheti a 37 millió forintot, míg a nettó mediánbérnél 31,1 millió forint lehet az elméleti maximum.
A most indult Wekerle Plusznál új lakásra 3%-os kamattal 25 éves futamidő mellett a nettó átlagkeresetből a maximális 50 millió, míg a nettó mediánkeresetből 45,9 millió forint hitel törlesztése férne bele a jövedelmi korlátba az arra jogosultaknak.
Szintén a Wekerlet Pluszban használt lakás vásárlásakor az 5%-os kamat már alacsonyabb hitelösszegeket tesz lehetővé. Huszonöt éves futamidő mellett az átlagkeresettel körülbelül 44,3 millió, a mediánkeresettel 37,3 millió forint lehet a jövedelmi korlát alapján felvehető összeg.
Ha 10,5%-os éves kamattal és hétéves futamidővel számolunk, a maximálisan igényelhető 15 millió forintos személyi kölcsön havi törlesztőrészlete körülbelül 252 900 forint lenne, így még éppen beleférne a nettó átlagkeresetből számított JTM-korlátba. A mediánkeresetnél ez már csak tízéves futamidő esetén lehetséges. A Bank360.hu oldal cikke részletesen itt olvasható.
Olvasd el ezt is!


