A javulás hosszabb távon még látványosabb. 2020 végén még 1,18 millió szerződés szerepelt a negatív adóslistán, vagyis öt év alatt csaknem megfeleződött a nyilvántartott mulasztások száma. A KHR-listára továbbra is az kerülhet fel, akinek legalább a minimálbér összegét elérő lejárt tartozása 90 napon túl fennáll, vagyis a szabályok nem lazultak érdemben az elmúlt években.
Közben a rendben fizetett lakossági szerződések száma ismét nőni kezdett: az idei első negyedév végére meghaladta a 9,2 milliót. A KHR-ben szereplő magánszemélyek száma viszont tovább csökkent, március végén 4,89 millió körül alakult.
A háztartási hitelállomány mindössze 1 százaléka volt 90 napnál régebbi késedelemben 2025 végén, szemben az egy évvel korábbi 1,3 százalékkal. A lakáshitelek portfóliója a legjobb minőségű: a piaci forinthiteleknél decemberben 0,4 százalék alatt maradt a három hónapnál nagyobb késésben lévő kölcsönök aránya.
A fogyasztási hiteleknél már gyengébb a kép. A forintos járműhiteleknél 2 százalék, a személyi kölcsönöknél 2,5 százalék volt a 90 napon túli késések aránya. A 2025 januárjában indult munkáshitelnél 0,8 százalékos nem teljesítő állományt mértek, ami a konstrukció rövid múltja miatt figyelmet érdemel.
A szakértők szerint a javulásban szerepe lehet az élénk hitelpiacnak, az alacsony munkanélküliségnek, az emelkedő reálbéreknek és annak is, hogy a fix kamatozású hitelek kiszámíthatóbbá tették a törlesztést. Gergely Péter szerint az MNB adósságfék-szabályai szintén hatékonyan fékezték a túlzott eladósodást, a változó kamatozású lakáshiteleknél pedig a kamatstop akadályozhatott meg sok fizetési nehézséget.
