Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán a 2026 márciusára vonatkozó friss adatsor, mely szerint a szóban forgó időszakban 281,03 milliárd forint volt az újonnan kötött lakáscélú hitelek szerződéses összege. Ez 104%-os bővülést jelent a 2025 márciusában felvett 137,78 milliárd forint lakáshitelhez képest - írja a Bank360.hu.

A márciusi bővülés oroszlánrészét természetesen most is az Otthon Start program (OSP) adta, amelyből az idén februári 178 milliárd forinttal szemben márciusban már 203 milliárd forint került kihelyezésre, ami 14%-os bővülést jelent, ráadásul a program indulása óta az eddigi legnagyobb mennyiség. Ugyanakkor a piaci lakáshitelek is relatíve jól szerepeltek, hiszen a februári 46,98 milliárd forinttal szemben márciusban már 56,21 milliárd forintot helyeztek ki ezekből (12,5%). A piaci lakáshitelek teljes kihelyezésen belüli aránya így némileg emelkedett februárhoz viszonyítva (19,1% à 20%), míg az OSP-hitelek súlya 72,5%-ról 72,2%-ra csökkent. A támogatott lakáshitelek együttes részaránya 80,9%-ról 80%-ra csökkent ugyanezen időszakban. Az OSP-n kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 21,82 milliárd forint volt idén márciusban.
 

27 millió forint felett az átlagos hitelösszeg

A hitelösszeg mellett a szerződésszám is jelentősen megugrott a vizsgált időszakban – az idén márciusi 10 160 darab szerződés 46,7%-kal múlta felül a tavaly márciusi 6 924 darabot. A szerződések darabszáma és az összesített hitelösszeg alapján azt mondhatjuk, hogy idén márciusban 27 660 294 forint volt az új lakáshitelek átlagos szerződéses összege, ami 39%-os emelkedést jelent a tavaly márciusi 19 899 467 forintos átlagösszeghez képest.
 

1
Ekkorát nőttek a lakásárak egy év alatt

Az MNB friss adatai szerint a magyarországi lakásárak 2025 utolsó negyedévében 23,5 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban – ez az egyik legmagasabb éves növekedési ütem az elmúlt két évtizedben. Éves szinten reál értelemben 19 százalékkal emelkedtek az árak – ez azt jelenti, hogy infláció felett emelkedtek ilyen mértékben.

Az országos átlag mögött éles regionális különbségek húzódnak meg. A legjobban a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld teljesített: ezeken a területeken a városokban egy év alatt 31,2, illetve 30,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak – kétszer annyival, mint amennyit az Észak-Alföldön mértek (16,0%). A dél-alföldi városokban egyetlen negyedév alatt 10,1 százalékkal emelkedtek az árak – ez kiemelkedő szám. A háttérben több tényező is állhat: az olcsóbb kiindulóárak miatt kisebb abszolút mozgás is nagy százalékot produkál, emellett Szeged és a régió más városaiba egyre több befektető és betelepülő érkezett. A Dél-Dunántúlon Pécs és a Balaton közelsége szintén vonzza a vásárlókat.

2