A Bankmonitor legfrissebb európai lakáshitel-körképéből kiderül, hogy a magyarországi piaci kamatszintek jelenleg drasztikusan magasabbak a környező országokénál. Míg a hazai lakáshitelek átlagos piaci kamata 6,2% körül mozog, addig a régiós átlag csupán 3,5%. Szlovéniában, Horvátországban és Szlovákiában 3% körüli szinteken juthatnak kölcsönhöz a családok, de még a szintén saját valutával rendelkező Lengyelországban is kedvezőbbek a kondíciók (5,6%) a magyarnál.
A számítások szemléltetik a különbség mértékét: egy 30 millió forintos, 25 éves futamidejű kölcsönnél a 3 százalékpontos kamatkülönbség a teljes futamidő alatt mintegy 14 millió forint pluszköltséget jelent. Ez az összeg egy átlagos magyar család 4-5 éves nettó jövedelmének felel meg, amelyet pusztán a strukturálisan magasabb hazai kamatszint miatt veszítenek el az igénylők. A különbség fő oka, hogy az eurózóna alacsonyabb alapkamat-szintje és a kisebb kockázati felárak közvetlenül lecsapódnak a lakossági hitelek árazásában is.
A Bankmonitor elemzése szerint ha Magyarország hitelesen elindul az euró bevezetése felé, a példák azt mutatják, hogy már a tényleges csatlakozás előtt 2-3 évvel érzékelhetően csökkennek a kamatok – így reális cél, hogy 2029 környékére 4,5% körül legyen a magyar piaci lakáshitelkamat.
Ha sikerül elérni a 2029-re prognosztizált 4,5%-os szintet, akkor a fenti példában modellezett 30 millió forintos jelzáloghitel visszafizetése 50 millió Ft körülire csökkenne, ami közel 9 millió Ft megtakarítás ma felvett hitelhez képest.
Jó hír a lakásvásárlást tervezőknek, hogy az idei első negyedévben Budapesten éves drágulás a tavalyi utolsó negyedévi 23 százalékról 17 százalékra lassult, míg országos szinten 21 százalékról 18 százalékra csökkent a dinamika. Budapest továbbra is kiemelkedik, a fővárosban az átlagos hirdetési négyzetméterár 1,526 millió forint 2026 első negyedévének adatai szerint. Ezt Somogy és Veszprém követi 1,077 millió, illetve 1,056 millió forintos átlaggal, míg a lista végén Nógrád áll 329 ezer forinttal.
A fővároson belül az V. és a XII. kerület vezeti a rangsort 2,244 és 2,231 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyeket az I. kerület követ 2,100 millióval. A legolcsóbb budapesti kerület a XXIII., ahol 989 ezer forint az átlag.
A megyeszékhelyek között Debrecen áll az élen 1,054 millió forinttal, majd Szeged következik 987 ezer forintos átlaggal. Utánuk Győr (961 ezer Ft/ négyzetméter), Veszprém (951 ezer Ft/ négyzetméter) és Székesfehérvár (943 ezer Ft/ négyzetméter) szerepel.
A legolcsóbbak pedig Salgótarján, ahol átlagosan 315 ezer forintba kerül egy négyzetméter, Békéscsaba (494 ezer Ft négyzetméter), Kaposvár (562 ezer Ft/ négyzetméter) és Miskolc (604 ezer Ft/ négyzetméter) követi.
