Budapesten éves drágulás a tavalyi utolsó negyedévi 23 százalékról 17 százalékra lassult az idei első negyedévre, míg országos szinten 21 százalékról 18 százalékra csökkent a dinamika. A legnagyobb éves növekedést a városok közül Szolnok produkálta, de hasonló – korrekciós jellegű – ugrás volt megfigyelhető Szekszárdon is.
Budapest továbbra is kiemelkedik, a fővárosban az átlagos hirdetési négyzetméterár 1,526 millió forint 2026 első negyedévének adatai szerint. Ezt Somogy és Veszprém követi 1,077 millió, illetve 1,056 millió forintos átlaggal, míg a lista végén Nógrád áll 329 ezer forinttal.
A fővároson belül az V. és a XII. kerület vezeti a rangsort 2,244 és 2,231 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyeket az I. kerület követ 2,100 millióval. A legolcsóbb budapesti kerület a XXIII., ahol 989 ezer forint az átlag.
A megyeszékhelyek között Debrecen áll az élen 1,054 millió forinttal, majd Szeged következik 987 ezer forintos átlaggal. Utánuk Győr (961 ezer Ft/ négyzetméter), Veszprém (951 ezer Ft/ négyzetméter) és Székesfehérvár (943 ezer Ft/ négyzetméter) szerepel.
A legolcsóbbak pedig Salgótarján, ahol átlagosan 315 ezer forintba kerül egy négyzetméter, Békéscsaba (494 ezer Ft négyzetméter), Kaposvár (562 ezer Ft/ négyzetméter) és Miskolc (604 ezer Ft/ négyzetméter) követi - írja a Portfolio.
A Központi Statisztikai Hivatal „Fókuszban a vármegyék” kutatása alapján a lakásépítési kedv továbbra is Közép-Magyarországra koncentrálódik: az összes átadott új lakás csaknem 60 százaléka Budapesten és Pest vármegyében található. Minden harmadik új lakás Budapesten és az agglomerációban épült fel, miközben a lakosságnak csak 18 százaléka él itt. Eközben a 2025-ös év egészét nézve az országos lakásépítés évtizedes mélypontra került: az év során összesen 12 062 új lakást adtak át, ami 9,3 százalékkal marad el az előző évitől.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében százezer lakosra mindössze 4, Békésben 11, Nógrádban pedig 17 átadott lakás jutott.
