A jelzáloghitelezés világában az LTV (Loan-to-Value) – magyarul hitelbiztosítéki arány – az egyik legfontosabb mutatószám. Az LTV azt mutatja meg, hogy mekkora az ingatlan értékéből a hitel aránya, azaz "pufferje" van a banknak. Ha az ügyfél nem tudja fizetni a törlesztőt, és az ingatlant el kell árverezni, a banknak az eladási árból vissza kell kapnia a tőkéjét. Minél alacsonyabb az LTV (például 50%), a bank annál nyugodtabb, hiszen az ingatlan értéke bőven fedezi a tartozást még áresés esetén is.
Példa az LTV számítására: ha veszel egy lakást 50 millió forintért, és a bank 30 millió forint hitelt ad rá, akkor az LTV mutató 60%.
A frissen publikált jegybanki adatok szerint 2025. IV. negyedévében Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt a legmagasabb a hitelbírálatkori súlyozott LTV-mutató. Mindez két szempontból is érdekes – egyrészt, az említett vármegye LTV-mutatója 2025. III. negyedévében Békés vármegye után még csak a második legmagasabb volt, másrészt, a mutató a korábbi 64,3%-ról 73,5%-ra emelkedett. Hasonló mértékű emelkedés volt megfigyelhető a most második helyen álló Komárom-Esztergom vármegye esetében is, ahol a III. negyedévi 61,1%-os érték a IV. negyedév végére 73,2%-ra emelkedett. A legalacsonyabb érték változatlanul Pest vármegyében volt megfigyelhető, ennek ellenére itt is közel 10 százalékpontos emelkedés történt az előző negyedévhez képest (55,9% 🡪 63,7%).
Tavaly január és december között 22,7 százalékponttal emelkedett a kifejezetten kifeszítettnek tekinthető, 70% feletti LTV-mutatóval nyújtott lakáshitelek darabszám szerinti aránya. Decemberben ezek aránya már 49,9% volt, miközben ezek súlya még szeptemberben is csak 29,3% volt. Elsősorban az Otthon Start Program számlájára írható, hogy különösen látványos mértékben megugrott a 80% feletti LTV-mutatóval kihelyezett lakáshitelek részaránya – tavaly szeptemberben még csak az új hitelek 3,8%-át helyezték ki ilyen magas hitelfedezeti mutatóval, ezzel szemben decemberben már 17,3%-át. Sőt, novemberben még ennél is magasabb, 18,9% volt az ilyen lakáshitelek részaránya.
Jó hír a lakásvásárlást tervezőknek, hogy az idei első negyedévben Budapesten éves drágulás a tavalyi utolsó negyedévi 23 százalékról 17 százalékra lassult, míg országos szinten 21 százalékról 18 százalékra csökkent a dinamika. Budapest továbbra is kiemelkedik, a fővárosban az átlagos hirdetési négyzetméterár 1,526 millió forint 2026 első negyedévének adatai szerint. Ezt Somogy és Veszprém követi 1,077 millió, illetve 1,056 millió forintos átlaggal, míg a lista végén Nógrád áll 329 ezer forinttal.
A fővároson belül az V. és a XII. kerület vezeti a rangsort 2,244 és 2,231 millió forintos átlagos négyzetméterárral, amelyeket az I. kerület követ 2,100 millióval. A legolcsóbb budapesti kerület a XXIII., ahol 989 ezer forint az átlag.
A megyeszékhelyek között Debrecen áll az élen 1,054 millió forinttal, majd Szeged következik 987 ezer forintos átlaggal. Utánuk Győr (961 ezer Ft/ négyzetméter), Veszprém (951 ezer Ft/ négyzetméter) és Székesfehérvár (943 ezer Ft/ négyzetméter) szerepel.
A legolcsóbbak pedig Salgótarján, ahol átlagosan 315 ezer forintba kerül egy négyzetméter, Békéscsaba (494 ezer Ft négyzetméter), Kaposvár (562 ezer Ft/ négyzetméter) és Miskolc (604 ezer Ft/ négyzetméter) követi.
