A visszterhes vagyonátruházási illeték jelenti a legnagyobb tételt, hiszen ez alapesetben az ingatlan forgalmi értékének a 4 százaléka – de legfeljebb 200 millió forint –, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé kell megfizetned. Ez egy 50 millió forintos ingatlan esetén már 2 millió forintos pluszkiadást jelent. Azt érdemes figyelembe venni, hogy az illetéket az ingatlan forgalmi értékéből számítják, és azt a NAV állapítja meg. A forgalmi érték a legtöbb esetben megegyezik ugyan a vételárral, vagyis amiben a felek megegyeztek és az adásvételi szerződésben is szerepel, de nem minden esetben.
Az adóhatóság nem köteles elfogadni az adásvételi szerződésben szereplő értéket, hanem összehasonlító értékadatok alapján történő számítással – sőt akár helyszíni szemlével vagy külső szakértő bevonásával – más forgalmi értéket is meghatározhat. Az illeték bizonyos esetekben azonban kisebb lehet.
A legfontosabb illetékcsökkentő tényező az, hogy ha meglévő lakásod eladása után vásárolsz egy másik, drágább ingatlant (ez az ún. cserepótló vétel). Ilyen esetben csak a vételár-különbözet után fizeted meg a 4 százalékos illetéket. Ennek van egy időbeli korlátja: az új lakás vásárlása előtti 5 évben vagy utána 1 éven belül kell eladnod a régi lakásodat. Ha viszont kisebb értékű lakást vásárolsz, mint az értékesített ingatlan, akkor egyáltalán nem kell illetéket fizetned - írja a Biztosdöntés.hu portál, amely a cikkben a többi illetékcsökkentő opciót is felsorolja.
Az ügyvédi díj mértéke egyrészt az ingatlan vételárától függ, másrészt attól, hogy a kiválasztott ügyvéd miként határozza meg a munkadíját az adott adásvétel esetében. Általában egyszerű adásvételi ügyleteknél a díj a vételár 0,5-1 százaléka, de bonyolultabb ügyek esetén magasabb is lehet. Az ügyvédek meghatározhatnak egy minimumösszeget is, ami a kis értékű adásvételek esetén lehet fontos, míg nagyobb értékű ingatlanok esetén sávosan csökkenhet a díj. Tehát egy 50 millió forintos lakás megvásárlása esetén 250 ezer – 500 ezer forint körüli költségre számíthatsz.
Itt érdemes megemlíteni a közjegyzői díj kérdését, ami hitelre történő vásárlás esetén kötelező elem és költség. Sok esetben azonban egy részét a bankok kedvezményként visszatérítik.
Szintén tételt jelentenek a földhivatali díjak, melyek a következők:
- a tulajdonjog bejegyzésének díja: 10 600 Ft / ingatlan;
- hiteles tulajdoni lap másolat díja: papíralapú 10.000 Ft /ingatlan, elektronikusan 4.800 Ft /ingatlan;
- jelzálogjog bejegyzése, illetve módosítása: 20.000 Ft / ingatlan;
- hiteles térképmásolat díja: 5.000 Ft / ingatlan.
Érdemes tudni, hogy ha tulajdonjog-fenntartással történő eladás történik (a széljegyre tulajdonjog-fenntartás kerül), vagyis több részletben kerül sor a fizetésre, akkor a díjat kétszer kell megfizetni: az indításkor és a végleges bejegyzéskor.
Ha nem veszel fel hitelt az ingatlanvásárláshoz, akkor is felmerülhetnek banki költségek, amennyiben bankszámlán tartod a pénzedet. Ilyenkor felmerül az átutalási díj, amelyet a vételár elutalásakor kell megfizetni.
A bankok jellemzően 0,1-0,3 százalék közötti díjat számítanak fel nagy összegű tranzakciók esetén, így például egy 50 millió forintos ingatlan eladása esetén akár 50-150 ezer forintot is kifizethetsz az átutalásért.
Ez legfeljebb az eladó által benyújtott fizetési kérelemmel kerülhető el. Ennek kapcsán azonban fontos tudni, hogy az azonnali fizetési rendszerben egyetlen tranzakció maximális értéke 20 millió forint. Vagyis 50 milliós ingatlan kifizetéséhez három részletben kell benyújtania a fizetési kérelmet az eladónak a vevő felé.
Azzal viszont biztosan nem jársz jobban, ha felveszed az összeget a bankban készpénzként, hiszen ennek még az utalásnál is jellemzően magasabb a díja.
