A pénzügyi vagyon összetételében a legjelentősebb különbség a régiós, illetve uniós országokhoz képest az, hogy kiemelkedő az állampapírok szerepe. A kockázatosabb, de hosszabb távon magasabb hozamot nyújtó eszközök, például a részvények portfólión belüli aránya jelentősen elmarad a fejlett országok szintjétől.
A likvid megtakarítások aránya 2012 óta jelentősen nőtt, de az elmúlt években változatosabb képet mutat: csökkent a betétek súlya, nőtt a befektetési alapoké és a külföldi befektetéseké, ugyanakkor a betéteken belül még mindig a látra szóló termékek dominálnak.
A magas inflációs időszakban a háztartások markánsan csökkentették a készpénz és látra szóló forintbetétek arányát, ami pozitív tendencia. Banai Ádám tájékoztatása szerint azonban jelentős többletbevételhez juthattak volna a háztartások, ha nagyobb arányban csökkentik a nem kamatozó, illetve minimális kamatozású eszközeiket.
A jelentésben részletesen beszámolnak az egyes megtakarítási eszközök hozamáról és kockázatáról, ezzel is segítve a befektetői döntéseket. 2013 óta az inflációhoz kötött állampapírok, illetve a részvényalapok hozama volt a legmagasabb, utóbbi kategóriában egymillió forintos befektetés értéke mára akár a háromszorosát is érheti.
Banai Ádám kiemelte, hogy az elmúlt évben azok a befektetők jártak jól, akik nem devizában, hanem forintban takarítottak meg, ez igaz a részvény-, az állampapír- és a befektetési alapokra is.
A költségekre kitérve elmondta, a magyarországi befektetési alapok érdemben magasabb működési költséggel dolgoznak, mint az amerikaiak és az európaiak, és ez különösen igaz a legnagyobb szereplőkre, akik Magyarországon a piaci átlag feletti költséggel dolgoznak, míg a fejlettebb piacokon ez pont fordítva van.
2017 óta 50 százalékról 67 százalékra emelkedett a pénzügyi vagyonnal rendelkező háztartások aránya, ugyanakkor továbbra is magas azoké, ahol nem áll rendelkezésre legalább egyhavi fogyasztást vagy afeletti szintet biztosító megtakarítás.
