A magyar nyugdíjszámítási rendszer meglehetősen összetett, a téves információk pedig gyakran hamis elvárásokat keltenek az aktív dolgozókban. Sokáig tartotta magát az a beidegződés, hogy a nyugdíjba vonulás előtti utolsó 3–5 év keresete számít a leginkább. A jelenleg hatályos szabályozás szerint azonban az induló nyugdíj összegét az 1988 óta megszerzett valamennyi, járulékalapot képező kereset és a megszerzett szolgálati idő hossza határozza meg, így lényegében a teljes életpálya jövedelmi viszonyai beszámítanak.
A Bankmonitor foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. számítás folyamata két fő szakaszból áll: az életpálya havi nettó átlagkeresetének meghatározásából és az erre alkalmazandó nyugdíjszorzóból. A korábbi évek kereseteit az úgynevezett valorizáció segítségével igazítják a mai bérszinthez, hogy a régebbi fizetések vásárlóértéke ne torzítsa lefelé az átlagot. Ugyanakkor a kiugróan magas jövedelmeknél degressziót alkalmaz a rendszer: egy meghatározott összeghatár felett a keresetnek már csak egy kisebb hányada számít bele a nyugdíjalapba.
A megszerzett szolgálati idő az a másik kulcstényező, amely megadja a százalékos szorzót. Minél hosszabb ideig dolgozott és fizetett járulékot valaki, annál magasabb százalékot kap a kiszámított átlagbéréből. Például 30 év szolgálati idő 68 százalékos, 40 év 80 százalékos, míg 50 év már 100 százalékos szorzót jelent. Szolgálati időnek nemcsak a munkaviszony számíthat, hanem bizonyos ellátások ideje is, mint például a táppénz, a GYES vagy az ápolási díj.
A szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a megállapított nyugdíjak az évek során az inflációkövető emelések ellenére leszakadhatnak az aktív bérek növekedési ütemétől. Ezért érdemes már a harmincas-negyvenes években felmérni a várható állami nyugdíjat, és időben elkezdeni a privát öngondoskodást a megszokott életszínvonal fenntartása érdekében.
A Bankmonitor kalkulációja szerint az a személy, aki 2026-ban, 40 évnyi bejelentett, végig átlagbéres munkaviszony után vonul nyugdíjba, 389 440 forintos induló állami nyugdíjra számíthat. Elsőre ez nem tűnik rossznak. Elvégre csak kevéssel marad el a 2026. májusi, 436 ezer forintos nettó mediánbértől. Ennél azonban árnyaltabb, sőt, borúsabb a kép, ha a folytatást is figyelembe vesszük. Bővebben a cikk itt olvasható.
