Dr. Szabó Gergely írt a témában egy cikket a HR Portálra, most ennek foglaljuk össze a legfontosabb megállapításait.
A munkáltatónak többféle alapon keletkezhet követelése a munkavállalóval szemben a munkaviszony kapcsán. Például sor kerülhet az alábbiakra:
- dolgozó által okozott kár megtérítése,
- jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése,
- versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett összeg visszafizetése.
A munkáltató a dolgozóval szemben fennálló pénzkövetelését csak kivételes esetben vonhatja le a munkavállalónak kifizetendő munkabérből. A munkabérből való levonásra csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján kerülhet sor.
A követelésnek a munkabérből való munkáltató általi levonására akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló a levonáshoz hozzájárult vagy pedig a munkáltató követelése előlegnyújtásból ered. Ezekben az esetekben a munkáltató a követelését a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le a munkabérből. A levonásmentes munkabérrészt a végrehajtási eljárás szabályai határozzák meg. Jelenleg mentes a levonás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át.
A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő pénzbeli követelését érvényesítheti a dolgozóval szemben fizetési felszólítás útján.
A munkáltatói fizetési felszólítás csak az olyan pénzkövetelések érvényesítésére alkalmas, amelyek összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát. Arra nincs joga a munkáltatónak, hogy a pénzbeli követelését feldarabolja annak érdekében, hogy fizetési felszólítással érvényesíthető legyen. Tehát nem teheti meg, hogy a követelését több, az összeghatáron belüli részletben próbálja fizetési felszólítás útján érvényesíteni. Azt sem teheti meg, hogy a követelés összeghatáron belüli részét fizetési felszólítás útján érvényesíti, az e fölötti részt bírósági úton.
A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Tartalmaznia kell a követelt összeget és a teljesítési határidőt, melyen belül a munkavállaló önkéntesen teljesíthet. A fizetési felszólításból ki kell derülnie annak, hogy a munkáltató mire alapítja a követelését. Lényegében ez azt jelenti, hogy meg kell indokolni a követelést.
Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást nem támadja meg a bíróságon vagy a megtámadás eredménytelen, akkor a munkáltató bírósági végrehajtást kezdeményezhet a munkavállalóval szemben. Amennyiben a munkavállaló a fizetési felhívást határidőben megtámadja a bíróságon, akkor peres úton folytatódik az ügy.
