A Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen publikált adatai szerint 2026 januárjában 84,33 milliárd forint volt az újonnan kötött személyihitel-szerződések összege. Ez az érték 13,9%-kal múlta felül a 2025 januárjában kihelyezett 74,03 milliárd forintot, ami igen jelentős növekedésnek tekinthető. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a 2025. decemberi 89,51 milliárd forinthoz képest 5,8%-os visszaesést jelentett a januári eredmény, pedig az utóbbi években a januári kihelyezés általában meghaladta a decemberit. Ami a darabszámot illeti, idén januárban 24 594 darab személyihitel-szerződés köttetett, ami 3,2%-kal múlta felül az egy évvel korábbit, de elmarad a decemberi 27 696 darab szerződéstől - írja a Bank360.hu.
Idén januárban 14,11 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött babaváró hitelszerződések szerződéses összege, ami 13,8%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbi kihelyezéshez képest. Igaz, a január már évek óta a babaváró leggyengébb hónapjának számít, ennek ellenére a mostani visszaesés jelentősnek mondható.
Az év első hónapjában eddigi története legrosszabb havi eredményét produkálta a munkáshitel is, amely esetében mindössze 5,78 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött szerződések összege. Ez 38,6%-kal maradt el a 2025. januári 9,41 milliárd forinttól, a tavaly februári, abszolút csúcseredménynek számító 28,57 milliárd forintnak pedig csupán a 20,2%-át teszi ki az idén januári eredmény.
Tavaly év elején jelent meg a munkáshitel konstrukció. A munkáshitel összege 500 ezer és 4 millió forint között lehet, az összeget 2–10 év alatt kell törleszteni, az állami kezességvállalás mellett biztosítja a kedvezményes feltételeket. Az egyetlen kötelező teher a 0,5 százalékos éves kezességvállalási díj, ami a tőketartozás után fizetendő.
A Bankmonitor vette sorra azokat a tényezőket, amelyek a csökkenő hitelfelvételekben szerepet játszanak.
A portál szerint a legerősebb eltántorító tényező az 5 éves röghözkötés lehet. A munkáshitel egyik legkeményebb feltétele, hogy a fiatal igénylő 5 évig Magyarországon éljen és itthon dolgozzon, magyar munkaviszonnyal rendelkezzen, különben akár 1 milliós szankcióval is számolhat.
További lehetséges okok:
- Szigorú jövedelmi feltételek: a munkáshitel hiába kamatmentes, jelentős minimum nettó jövedelmet várnak el a bankok az igénylőktől. Sok fiatal fizetése ugyanakkor a kvóta alatt marad.
- Az elmúlt években, évtizedekben a fiatalokat a továbbtanulás felé terelte a társadalom. A munkáshitel ezen irányokkal szemben mást képvisel, hiszen csak azok használhatják ki, akik a középiskola után nem tanulnak tovább.
- Havi 33-35 ezer forintos törlesztőrészlet: a teljes 4 milliós munkáshitel igénylésével járó kötelezettség sokak számára szintén megterhelő lehet. 150 ezres nettónál ez 20-30%.
