Franciaországban komoly közéleti vihart kavart François Bayrou miniszterelnök javaslata, miszerint két munkaszüneti nap – a húsvéthétfő és a II. világháború lezárását ünneplő május 8. – eltörlésével kellene élénkíteni a gazdaságot - írja az Economx.
Bayrou szerint ezzel 44 milliárd eurós megtakarítást és a gazdasági tevékenységből származó bevételek növelését érhetnék el. Igaz, Francia Nemzeti Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet mindössze 0,06%-os GDP-növekedést jósol a változtatás esetén.
A vita kapcsán előtérbe került az uniós országok összehasonlítása. Az EURES adatai alapján jelenleg Ciprus áll az élen 15 hivatalos szabadnappal, míg Magyarország 11 nappal Görögország, Svédország és Luxemburg társaságában az európai átlag körül helyezkedik el. A legkevesebb munkaszüneti nap Németországban, Dániában és Hollandiában van: mindössze kilenc. Ciprus után Bulgária, Horvátország, Izland, Málta és Spanyolország következik. Ha Franciaországban valóban megszűnne két ünnepnap, az ország a lista legvégére csúszna.
Fontos tudni, hogy akinek idehaza a hivatalos szabadnapok és a saját szabadsága mellett még több távollétre lenne szüksége, annak számára is van megoldás. Az opciókat egy korábbi cikkben foglaltuk össze.
1. A Munka törvénykönyve (Mt.) 55. paragrafusa alapján különböző okok miatt a munkavállaló mentesülhet a munkavégzés alól, például különös méltánylást érdemlő személyi ok miatt. Ez megfelelő lehet, ha például a munkavállaló amiatt menne szabadságra, mert gyermeke elsős évnyitó ünnepségén kell részt vennie, esetleg az otthonában csőtörés történt és várnia kell a szerelőket.
2. A fizetés nélküli szabadság az egyik leggyakrabban alkalmazott megoldás fizetett szabadság hiányában. Ezt a munkavállalónak kell kérnie, és a munkáltatóval való megállapodás alapján vehető igénybe. A fizetés nélküli szabadság olyan időszak, amikor a munkavállaló nem végez munkát, és erre az időre nem, vagy a felek megállapodása szerinti (általában a szokásostól alacsonyabb) mértékben kap munkabért. Fizetés nélküli szabadságra például hosszabb külföldi utazás vagy tanulmányok miatt kerül sor, de ide tartozhat például a tőlünk nyugatabbra már egyre népszerűbb sabbatical. is.
3. A távmunka lehetővé teszi a munkavállalónak, hogy otthonról vagy egyéb helyszínről végezze munkáját. A távmunka rugalmasabbá teszi a munkavégzést, ami különösen hasznos lehet, ha a munkavállaló egyébként tudna dolgozni, azonban családi vagy egészségügyi okok miatt otthon kell maradnia. Ilyen helyzet lehet például a beteg kisgyermek gondozása, munkaképességet nem befolyásoló, de esetlegesen fertőző betegség vagy egy hosszabb otthoni felújítás, mely során a munkavállalónak a szolgáltatókat felügyelnie kell. Otthoni munkavégzés a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében, átmenetileg és eseti jelleggel engedélyezhető, illetve rendelhető el a munkavállaló számára.
4. A munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy a munkáltató rugalmasan ossza be a munkaidőt egy meghatározott időszakon belül, például hetekre vagy hónapokra. Ha a munkavállalónak elfogyott a szabadsága, de szüksége van szabadnapra, a munkáltató segítheti azzal, hogy a munkaidőkereten belül módosítja a munkavállaló munkaidő-beosztását, aki így a kiesett munkaidőt később pótolhatja.
