Romlottak a magyar nők muunkaerőiaci mutatói: a KSH adatai szerint országosan csaknem 30 ezerrel kevesebb nő dolgozik, mint egy évvel korábban, míg a munkanélküli nők száma közel 16 ezerrel emelkedett. Az év elején még a férfiak munkanélküliségi rátája volt magasabb, nyár végére azonban megfordult a helyzet: a női ráta 5,1 százalékra emelkedett, és már a munkanélküliek többsége is nő.
A legnagyobb visszaesést a kiskereskedelemben mérte a KSH. Az éves összehasonlításra alkalmas idősor alapján tavaly a második negyedévben még 246,2 ezer nő dolgozott az ágazatban. Ezzel szemben idén már csak 216,2 ezer, ami egyetlen év alatt 12,2 százalékos csökkenést jelent.
Majdnem ugyanekkora volt a visszaesés az egészségügyi és szociális ellátásban, e szegmensben a női foglalkoztatottak száma 282,8 ezerről 255,3 ezerre esett, vagyis 27,5 ezerrel, 9,7 százalékkal lettek kevesebben
Az információs és kommunikációs területen 53 ezerről 43,5 ezerre esett a női foglalkoztatottak száma. A 9,5 ezres csökkenés csaknem 18 százaléknak felel meg. Az építőiparban több mint 8 ezerrel dolgozott kevesebb nő.
A közigazgatásban egy év alatt mintegy 21 ezerrel emelkedett a női foglalkoztatottak száma. Az oktatásban 14 ezres, a szállítás és raktározás területén pedig csaknem 8 ezres növekedést mért a KSH - írja a Világgazdaság.
Az Európai Unió 2024-es felsőoktatási adataiból látszik a nők létszámbeli fölénye: a frissdiplomás nők száma (2,6 millió) jóval meghaladja a férfiakét (1,9 millió).
A leginkább női dominanciájú szakterület az oktatás és a pedagógia, ahol négyszer annyi nő szerzett oklevelet, mint férfi. Ezzel szemben az információs és kommunikációs technológiák (IKT) világában a férfiak vannak óriási fölényben, 3,7-szeres aránnyal. Az agrár-, erdészeti, halászati és állatorvosi képzéseken, valamint a szolgáltatási szektorban ugyanakkor lényegében kiegyenlített a nemek aránya - írta a közelmúltban az Eurostat.
A női diplomások körében arányaiban a legtöbben a gazdasági és jogi képzéseken végeztek (14,5%), ezt követik az egészségügyi (11,1%) és a tanári szakok (7,2%), míg a mérnöki területeken mindössze 3,9 százalékuk szerzett diplomát.
A férfiaknál is a közgazdaságtan és a jog képviseli a vezető irányt (10,6%), de náluk a mérnöki tanulmányok is szinte ugyanilyen dominánsak (10,0%). Az adatok rávilágítanak arra, hogy a tradicionális nemi szerepek továbbra is erősen befolyásolják az uniós fiatalok pályaválasztási döntéseit.
Olvasd el ezt is!
