Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíja feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja, vagyis nincs munkája vagy nem megfelelő a munkahelye, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.
Ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett, ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei:
- neki járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete (azaz nem kell fizetnie a 2026-ban is változatlanul 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot). A keresete mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül fölveheti a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített hat közszférás ágazatban (a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi ágazaton kívül a közszférában sajnos még 2026-ban is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként), miközben
- a munkáltatója mentesül a 2026-ban is változatlanul 13 százalékos szocho fizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után.
A járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel (például a nem mentesített közszférás területeken dolgozó nyugdíjas esetében).
Sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett. A feltételek szigorításától való félelem nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba – 2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár. Gyakorlatilag az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válhat a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény. Erre idén, a választási évben biztosan nem kerül sor, de 2027-től bármi lehetséges.
Azon hölgyek számára, akik a közszférában dolgoznak, és szeretnének nyugdíjba vonulni, logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert a munkáltatójukat kötelezi az adott jogviszonyt szabályozó törvény a közszolgálati jellegű jogviszonyuk számukra legelőnyösebb, munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére (ha a legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján, vagy bármikor azt megelőzően, teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt). Azt időzítést persze lehet finomhangolni, ha érdekli, hogyan, akkor ide kattintva kérdezzen!
Természetesen erős érvek szólhatnak a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztása mellett is.
Mindenekelőtt az, hogy ha jó a munkahely és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja. Ehhez az érintett hölgynek célszerű figyelnie a szolgálati ideje napokban kifejezett számára, és tudnia arról, hogy ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2%-kal nő a nyugdíja összege. E tekintetben fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.
Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévet megelőző évben elért nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedéséhez igazodik, vagyis érdemes lehet várni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó. Idén például várhatóan 10 százalékkal nőhetnek a valorizációs szorzók a 2025-ben alkalmazott szorzókhoz képest.
Ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét. Nagyon sok esetben a halasztás a helyes döntés, mert így magasabb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, és ez egyáltalán nem mindegy a nyugdíjmegállapítást követően átlagosan több, mint húsz évig nyugdíjas magyar nők számára. Farkas András írásait itt olvashatja és kérdést is tehet fel.
Az egy évvel korábbi állapothoz képest erősödtek az aktív dolgozók aggodalmai – egyebek között ez is kiderül az Önkéntes Pénztárak Szövetsége megbízásából elkészített országos, reprezentatív felmérésből.
Továbbra is igaz, hogy a válaszadók többsége (51%) tart attól, hogy nyugdíjas korában anyagi nehézségei lesznek, és mindössze minden ötödik (18%) számít bizakodónak, a fennmaradó hányad pedig bizonytalan abban, hogy jó vagy rossz vár-e rá. A jövőtől a leginkább a negyvenes korosztály tart (56%), a kifejezetten bizakodók aránya pedig a 18-29 évesek körében a legalacsonyabb (9%).
A megkérdezettek szerint a gondtalan nyugdíjas évekhez 25 millió forinttal kell rendelkezni, de sokan veszélyes tévedésben vannak akkor, amikor azt kell megtippelni, hogy ehhez havonta mennyit szükséges félretenni.
