A védett kor jogintézménye a Munka Törvénykönyvében továbbra is védi azt a munkavállalót, akinek a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb mint 5 év van hátra.

A védelmi időszak csak az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évre vonatkozik, amely alatt a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait a munkáltatónak kell bizonyítania.

Megszüntethető továbbá a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen - ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi - nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A képesség magában foglalja az eredményes tevékenység személyes feltételeit, azaz a munkavállalónak mindazon feltételekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek munkaköri feladatainak teljesítéséhez.
 

Végkielégítés

A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül. A többlet végkielégítés mértéke a munkáltatónál eltöltött időtartamhoz igazodik.

A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén egyhavi,
b) legalább öt év esetén kéthavi,
c) legalább tíz év esetén háromhavi,
d) legalább tizenöt év esetén négyhavi,
e) legalább húsz év esetén öthavi,
f) legalább huszonöt év esetén hathavi
távolléti díj összege.

A végkielégítés
a) a)–b) pontban meghatározott mértéke egyhavi,
b) c)–d) pontban meghatározott mértéke kéthavi,
c) e)–f) pontban meghatározott mértéke háromhavi
távolléti díj összegével emelkedik, ha a munkaviszony munkáltatói felmondással a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.

Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége - idézi Farkas András hírlevelét a HR Portál.

1
Nyugdíj 2026-ban: ami marad és ami változik

Farkas András egy korábbi összegzésében az idei évi nyugdíjak néhány fontos paraméterét gyűjtötte össze.

Korhatár

A nyugdíjkorhatár nem változik, 2026-ban is marad 65 év.

Nők kedvezményes nyugdíja

A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2026-ban sem.

Nyugdíjmegállapítás

A 2026. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2026. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet.

A 2026-ban alkalmazandó valorizációs szorzók várhatóan 10%-kal lesznek magasabbak, mint a 2025-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.

Nyugdíjemelés

2026. január 1-jétől a nyugdíjakat 3,6%-os mértékben emelik.

Ha jövőre a 2026. január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2026. januári emelés 3,6%-os mértékét, akkor 2026. novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor. Bővebben ebben a cikkben.

2