Sokan úgy kötnek életbiztosítást, hogy csak a jelenlegi helyzetükből indulnak ki, pedig a valódi kérdés az: elegendő lesz-e ez az összeg 10–20 év múlva is? A tapasztalatok szerint a legtöbben alulbecsülik a szükséges fedezetet, és nem számolnak az inflációval, a bérek növekedésével vagy az élethelyzetek változásával - derül ki a Bankmonitor összeállításából.
Pedig egy ma megfelelőnek tűnő biztosítási összeg évtizedek alatt jelentősen elértéktelenedhet, így nem végül biztosít valódi védelmet szeretteink számára.
Az egyik leggyakrabban alkalmazott ökölszabály szerint az életbiztosítás összege legyen legalább a 3–5 éves bruttó jövedelemnek megfelelő összeg. Ennél pontosabb képletet kapunk, ha figyelembe vesszük a konkrét anyagi kötelezettségeket:
fennálló jelzáloghitel,
nevelésre szoruló gyermekek száma és kora,
az eltartott hozzátartozók megélhetési igényei.
Egy praktikus számítás: adjuk össze a fennálló adósságokat, a következő 10 évben várható megélhetési kiadásokat és egy biztonsági tartalékot. Az eredményt érdemes a jelenlegi havi kereset 60–80-szorosában meghatározni – ez egy átlagos magyar dolgozó esetén jellemzően 35-45 millió forint közé esik.
Az infláció különösen nagy kockázat: egy mai 20 millió forintos biztosítás 20 év alatt akár a felére is csökkenhet reálértéken. Ennek kivédésére megoldás lehet az inflációkövető indexálás, a tudatosan magasabb induló összeg vagy egy újabb biztosítás kötése életünk fontos fordulópontjain.
A szakértők szerint a legfontosabb, hogy az életbiztosítást ne egyszeri döntésként kezeljük: rendszeres felülvizsgálattal biztosítható, hogy valóban védelmet nyújtson, amikor a legnagyobb szükség van rá. Legalább ötévente, illetve minden jelentős életesemény alkalmával érdemes újra átgondolni, hogy elegendő-e még a meglévő fedezet, belefér-e azaktuális büdzsénkbe egy magasabb összegű kötvény, vagy van-e esetleg szükség egy kiegészítő biztosításra.
Ha valaki 25 évesen köt egy 20 éves futamidejű biztosítást, lényegesen kisebb összeget fizet havonta, mintha ugyanezt 35 vagy 45 évesen tenné meg. A fiatalon kötött szerződésekkel százezreket, sőt milliókat lehet megspórolni a teljes biztosítási időtartam alatt.
A biztosítási díjat nagyban befolyásolja az igénylő egészségi állapota. A huszonévesek többsége még nem küzd krónikus betegségekkel vagy túlsúllyal, így elkerülhetik a pótdíjakat vagy a bizonyos betegségekre vonatkozó kizárásokat.
Sokan ebben az életkorban tervezik az első lakásvásárlást. Egy már meglévő, kedvező díjú életbiztosítás fedezetként szolgálhat a lakáshitel mellé, biztonságot nyújtva az adóstársnak vagy a családnak.
Fiatalabb korban, alacsonyabb biztosítási összegeknél a társaságok gyakran beérik egy egyszerűsített egészségügyi kérdőívvel, szemben az idősebb korban kötelező részletes orvosi szűrésekkel.
Szakértők hangsúlyozzák azt is, hogy a kockázati életbiztosítás nem befektetés, hanem egyfajta "biztonsági öv". Mivel a díjakat a belépési kor alapján kalkulálják, a halogatás minden egyes évvel drágítja a konstrukciót.
