Tavaly folytatódott a portfólió-átrendeződés a likvid pénzügyi vagyon irányába. A lakosság állampapírvagyona 2025-ben - a korábban magas kamatozást nyújtó PMÁP értékpapírok átárazódásához köthetően - csökkent, miközben emelkedett a befektetési alapok és - főként az év első felében - a devizaeszközök súlya. Utóbbiak részaránya az év második felében csökkent, és a forinteszközök súlya - a forint erősödésével párhuzamosan - nőtt.
Banai Ádám kiemelte, hogy 2025-ben a forintalapú befektetések összességében magasabb hozamot biztosítottak, mint a devizaeszközök, különösen az árfolyamhatások figyelembevételével. A lakossági állampapírok továbbra is elsősorban a magasabb jövedelmű, képzettebb, jellemzően budapesti háztartások kezében koncentrálódnak.
A 10 millió forint, vagy annál nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezők 63 százaléka rendelkezik állampapírral, ez az arány a legfeljebb 500 ezer forint megtakarítással rendelkezők körében 1 százalék - derül ki a jelentésből.
A lekötött betétállomány csaknem fele alacsony, mintegy 1 százalékos kamatot kínál, miközben magasabb hozamú lehetőségek is elérhetők. Ezért javasolják a lakossági befektetőknek, hogy érdemes újragondolni befektetési döntéseiket - jegyezte meg Banai Ádám.
A magyar háztartások kezében lévő mintegy 5100 milliárd forint értékű külföldi értékpapír 57 százaléka befektetési jegy, 22 százaléka kötvény és 21 százaléka részvény, a befektetések 60 százaléka euróban, 25 százaléka dollárban volt jegyezve.
Banai Ádám kitért arra is, hogy az Otthon Start Program hatására csökkent a háztartások nettó pénzügyi megtakarítása, ezzel párhuzamosan, az ingatlanárak növekedésével, a családok pénzügyi vagyona emelkedik. A jegybank kérdőíves felméréséből kiderült, hogy az eladók több mint fele ingatlan vásárlásra fordította a befolyt összeget, 21 százalékuk fogyasztásra. (MTI-MNB)
Olvasd el ezt is!
