119 ezer milliárd forintra emelkedett 2025 végére a magyar háztartások pénzügyi vagyona az MNB friss adatai szerint, az adósságokkal csökkentve a nettó pénzügyi vagyon kis híján elérte a 100 ezer milliárd forintot. Reálértéken mintegy 6,7%-kal gyarapodott a háztartások megtakarítási állománya, ami elmarad az előző két évhez képest.
A háztartások által közvetlenül birtokolt tőzsdei részvények állománya közel 35 százalékkal emelkedett, elérve a 3940 milliárd forintot. A növekedés mögött részben friss befektetések, részben a kedvező piaci árfolyammozgások állhatnak. A részvények súlya a teljes pénzügyi portfólión belül 2,7 százalékról 3,3 százalékra nőtt.
A befektetési jegyek portfóliója bő egyötödével emelkedett, és megközelítette a 16 400 milliárd forintot. Ezzel az év végére a háztartások már több pénzt tartottak befektetési alapokban, mint állampapírban. A befektetési jegyek aránya 12,4 százalékról 13,8 százalékra nőtt, ami a lakossági befektetési kultúra érdemi fejlődését jelzi - írja a Világgazdaság.
A bankbetétek állománya 8,7 százalékkal nőtt 2025-ben, és meghaladta a 17 400 milliárd forintot. A betétek túlnyomó része továbbra is lekötés nélküli folyószámlabetét, ami arra utal, hogy a lakosság jelentős része még mindig likvid formában tartja pénzét. Ez biztonságot jelenthet, ugyanakkor alacsony kamatkörnyezetben reálértékvesztéssel is járhat, ezért a megtakarítási számlák és lekötött betétek szerepe felértékelődik, különösen azok számára, akik rövid távon is szeretnék kamatoztatni pénzüket.
A háztartásoknál lévő készpénz mennyisége 4,7 százalékkal nőtt, és 7400 milliárd forint fölé emelkedett. Bár aránya a teljes portfólión belül 6,5 százalékról 6,2 százalékra csökkent, nominálisan továbbra is jelentős összeg parkol kamatozás nélkül.
Az állampapírokat is tartalmazó kötvényállomány 15 551,7 milliárd forinton gyakorlatilag stagnált. A korábbi évek kiemelkedő lakossági kereslete mérséklődött, ami a kamatkörnyezet változásával és az alternatív befektetési lehetőségek erősödésével magyarázható. Ennek következtében a kötvények portfólión belüli aránya 14,3 százalékról 13,1 százalékra csökkent.
Elmondható, hogy 10 új forintból 4 forint befektetési jegyben, 3 forint a folyószámlákon, 1 forint pedig állampapírban talált helyet magának tavaly, de önmagukhoz képest nagyon jól teljesítettek az életbiztosítások, és a nyugdíjpénztárak is. A megtakarítások 37%-át tartja készpénzben vagy látra szóló betétben a lakosság, amelyek egyáltalán nem védenek az inflációtól.
Ahogyan a számokból is látszik, a lakosság első számú célpontja a megtakarítások elhelyezésénél a befektetési alap. Tegnap írtunk arról, hogy a januári adatok alapján tovább nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, az összesített mérleg egy hónap alatt 421 milliárd forinttal 21 241 milliárd forintra emelkedett. A bárki számára elérhető nyilvános, nyíltvégű alapokban is nőtt a kezelt vagyon, közel 150 milliárddal, 11 900 forintra.
A kötvényalapokból szinte kitáraztak a befektetők: több mint 68 milliárd forinttal több ilyen jegyet váltottak vissza, mint amennyit megvettek. Ekkora mértékű pénzkivonás az eszközosztályból tavaly február óta nem fordult elő.
A kivont tőke egy része a vegyes alapokba érkezett (+64 milliárd forint), de jutott 32 milliárd friss pénz a részvényalapokba is. A részvényalapok vagyona az elmúlt hónapban 6,5 százalékkal növekedett.
Továbbra is menetelnek az abszolút hozamú alapok, ez a kategória közel 78 milliárd forint tőkét vonzott be januárban. Ráadásul a hozamok is hozzájárultak a gyarapodáshoz, így 4,7 százalékos növekedés jelentkezett a kategória vagyonában a hónap során.
