Európa-szerte zajlik egy lassú, de határozott folyamat: Németországban 2031-re 67 évre emelkedik a korhatár, Hollandiában 2028-ra 67 év és 3 hónap lesz, Spanyolország 2027-től szintén 67-re áll át, Dánia pedig 2035-re már 69 évet tervez. Franciaországban heves tüntetések ellenére is felemelik a korhatárt 64 évre 2032-től. Az irány mindenhol ugyanaz.
Magyarország egyelőre nem tervez emelést, egyelőre marad a 65 év. A demográfiai folyamatok miatt azonban valamikor ez elkerülhetetlen lesz. A Bankmonitor emlékeztet arra, hogy a nyugdíjbiztosítás megvéd a korhatáremeléstől. A nyugdíjbiztosítás szerződésébe bekerül egy szám, a szerződéskötés időpontjában érvényes öregségi nyugdíjkorhatár. Ma ez 65 év. Ha az állam később megemeli ezt a határt, az állami nyugdíjra való jogosultság kitolódik – de a szerződésben rögzített korhatár nem mozdul automatikusan együtt azzal. A nyugdíjbiztosításban ez a szám, a 65 év marad.
Nem kiskapuról van szó, és nem trükkről. Ez a nyugdíjbiztosítás beépített egyedi jogi jellemzője. Más nyugdíjmegtakarításoknál változik a hozzáférés időpontja ha a nyugdíjkorhatár változik, de a nyugdíjbiztosításnál nem. Az állam döntése azt határozza meg, mikor jár az állami nyugdíj. A szerződés pedig azt, hogy mikor férhetsz hozzá a saját, általad félretett pénzhez.
Szintén a Bankmonitor mutatta be ebben a cikkben, hogyan lehet pénzt menteni a nyugdíjra. Ha bejelentett alkalmazottként dolgozol és van nyugdíjbiztosításod, az állam minden évben visszautalja a megtakarításodra az általad befizetett személyi jövedelemadó (szja) egy részét — a befizetéseid 20%-át, maximum évi 130 000 forintot. Ez nem automatikus, évente igényelni kell az adóbevallásban, de aki megteszi, az 20-30 év alatt hozamokkal együtt akár több millió forint pluszt gyűjthet össze a nyugdíjára. Csakhogy ennek van egy alapfeltétele, hogy fizess személyi jövedelemadót. Ha nincs szja-d, nincs miből visszaigényelni.
A három nyugdíjcélú megtakarítás közül — önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás — egyedül a nyugdíjbiztosításnál létezik az a lehetőség, hogy a szerződő és a biztosított személye eltérhet.
A nyugdíjbiztosításnál két kulcsszereplő van. A biztosított az, akinek a nyugdíjára gyűlik a pénz — ő kapja meg a megtakarítást, amikor eléri a nyugdíjkorhatárt. A szerződő pedig az, aki a biztosítóval megköti a szerződést és fizeti a díjat. A legtöbb embernél ez ugyanaz a személy, de nem muszáj annak lennie.
Az adójóváírást pedig nem a biztosított, hanem a szerződő igényelheti. Tehát ha nem fizetsz szja-t, de a házastársad, a szülőd vagy más közeli hozzátartozód igen — akkor ő lehet a szerződő, te pedig a biztosított.
