Az ellenőrzések eleve azokra az ágazatokra koncentráltak, ahol a dolgozók egészségének és biztonságának veszélyeztetése gyakoribb, illetve súlyosabb. Ide sorolja a hatóság többek között a mezőgazdaságot, a feldolgozó- és gépipart, valamint az építőipart. Utóbbi ágazatban 985, a feldolgozóiparban 809, a gépiparban 443, a mezőgazdaságban pedig 158 munkáltatót ellenőriztek. Az első fél évben 80 súlyos munkabaleseti eseményt jelentettek a hatóságnak. Ezek közül 33 halálos, 31 életveszélyes, 12 súlyos csonkolásos, négy pedig más súlyos baleset volt. A legtöbb esetet a zuhanás és a csonkolás jelentette, de gyakori volt az ütés, az égés, a ráesés és a közúti baleset is.
A jelentésből különösen erősen kirajzolódik az építőipar kockázata: 2026 első felében ebben az ágazatban találta a hatóság a legtöbb súlyos jogsértést.
Különösen veszélyeztetettek a tetőfedők, ácsok, állványokon dolgozó építőmunkások, bontást végzők és mélyépítésben foglalkoztatottak. A hatóság szerint a be- és leesési veszély miatt elrendelt intézkedések túlnyomó többségére építkezéseken volt szükség: emeleti szinteken, tetőszerkezeteken, állványokon, illetve munkaárkok és munkagödrök mellett - írja a Világgazdaság.
A másik veszélyes terület a feldolgozó- és gépipar. Itt elsősorban azok vannak komoly kockázatnak kitéve, akik forgó, mozgó gépek mellett dolgoznak vagy azokat kezelik.
A villamos berendezésekkel dolgozóknál szintén nagy a kockázat. A kiemelt munkabiztonsági intézkedések 40,29 százaléka érintésvédelmi hiányosságokhoz kapcsolódott. A hatóság nyitott kapcsolószekrényekkel, hozzáférhető feszültség alatt álló részekkel, sérült kábelekkel és nem megfelelő csatlakozókkal is találkozott.
A daruk, targoncák, rakodógépek és más emelőberendezések kezelői szintén a kockázatos munkakörök közé sorolhatók. Gyakori probléma volt, hogy dolgozók megfelelő gépkezelői jogosítvány nélkül végeztek munkát, de előfordult alkalmatlan géppel történő személyemelés és szabálytalan teheremelés is.
Kevésbé látható a fizikai balesetekhez képest a stressz okozta kár. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legutóbbi globális jelentése sokkoló adatokkal mutatja meg, hogy a rosszul megszervezett munka, a túlóra és a munkahelyi zaklatás ma már közvetlen életveszélyt jelentenek a dolgozókra.
modern munkahelyi környezet pszichoszociális kockázatai – mint a túlterheltség, az alacsony szintű kontroll, a munkahelyi bizonytalanság és az elismerés hiánya – drámai mértékben rombolják az emberi egészséget. Az ILO 2026-os jelentése szerint világszerte évente több mint 840 ezer ember halála köthető közvetlenül ezekhez a tényezőkhöz. Ebből Európában pedig több mint 112,3 ezer haláleset, közel hatmillió elvesztett egészséges életév, valamint 1,43 százalékos GDP-kiesés kapcsolható ezekhez a kockázatokhoz.
A krónikus munkahelyi stressz és a kiégés leggyakrabban súlyos szív- és érrendszeri megbetegedésekben, stroke-ban, valamint mentális zavarokban – köztük sajnálatos módon öngyilkosságokban – realizálódik, ami rávilágít arra, hogy a probléma messze túlmutat a puszta fáradtságon.
