A munkahely elvesztése az egyik legstresszesebb élethelyzet, ám az abból való kilábalás esélyeit nemcsak a szakmai tapasztalat, hanem a meglévő kapcsolati tőke is alapvetően meghatározza. A legújabb hazai vizsgálatok szerint azonban a szakmai és baráti hálózatok nyújtotta előnyök korántsem egyenlően oszlanak meg a nemek között. A kutatók rámutatnak, hogy a nők és férfiak kapcsolatépítési mintái, a társadalmi elvárások, valamint a nemi előítéletek mély nyomot hagynak azon, hogy egy-egy krízis után ki milyen gyorsan talál új pozíciót.
Amennyiben a munkahelyváltás kényszerű leépítés – például egy gyárbezárás vagy szervezeti átszervezés – miatt következik be, a férfiak kapcsolatai sokkal rugalmasabban és eredményesebben lépnek működésbe. Különösen a férfi ismerősökből álló hálózatok bizonyulnak mozgékonynak ilyen helyzetben. Bár a nők 100%-ban ugyanúgy megpróbálják aktivizálni a környezetüket, a strukturális jellemzők miatt a krízishelyzetekben mégis kevesebb közvetlen előnyt tudnak kovácsolni a meglévő ismeretségeikből, mint a férfiak - írja a Telex az ELTE kutatásáról.
Érdekes módon ez a különbség teljesen eltűnik, amint önkéntes állásváltásról van szó. Amikor a munkavállaló saját elhatározásából lép ki, a nők rendkívül tudatosan választják meg a csatornáikat. Elsősorban a női ismerőseikre, valamint a magasabb beosztású, korábbi kollégáikra támaszkodnak, amivel lényegében kiegyenlítik a statisztikai hátrányt, és a férfiakéval azonos hatékonysággal menedzselik a váltást.
A legnagyobb szakadékot továbbra is a vezetői szintű kapcsolatok jelentik. Mivel a felsővezetői pozíciók jelentős részét – globálisan és hazai szinten is a pozíciók többségét – még mindig férfiak töltik be, az ebből fakadó döntési és felvételi előnyökből is elsősorban ők profitálnak. A nők hozzáférése ezekhez a magas beosztású „kapuőrökhöz” lényegesen korlátozottabb, ami tartós strukturális hátrányt jelent számukra a munkaerőpiacon.
És akiknek van munkája, azok sincsenek könnyű helyzetben. A folyamatos bizonytalanság, a gazdasági instabilitás és a szervezeti átalakítások soha nem látott mentális terhet rónak az irodai alkalmazottakra. A Glassdoor.com 2026 első negyedéves adatai alapján készített elemzése rávilágít arra, hogy a munkavállalói kiégés globálisan elérte a kritikus szintet. Chris Martin, a Glassdoor vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy a jelenség hátterében a krónikus, kezelhetetlen mennyiségű munkahelyi stressz áll, amely közvetlenül rontja a vállalatok produktivitását és a dolgozók általános morálját.
A felmérésből származó számszerű adatok hűen tükrözik a helyzet súlyosságát: a kiégés említése a munkavállalói értékelésekben 65 százalékkal ugrott meg az előző év azonos időszakához képest. Ha a járvány előtti bázisidőszakot vesszük alapul, a dolgozók 2026 első negyedévében már 2,5-szer gyakrabban panaszkodtak kimerültségre a véleményekben, mint a pandémiát megelőzően. A feszült légkör a jövőképben is megmutatkozik: a megkérdezettek mindössze 43,8 százaléka látja pozitívan a cége következő hathónapos üzleti kilátásait.
