Az ország 313 közjegyzője 2024-ben összesen több mint 33 milliárd forint bevételt ért el a különböző díjtételekből a HVG friss összesítése szerint. A céges formában működő irodák hivatalos beszámolói alapján az adózott eredmény meghaladta a 10,6 milliárd forintot, vagyis az árbevétel közel harmada nyereségként jelent meg.
Az irodák között azonban jelentősek az eltérések. A legforgalmasabb körzetekben 150–180 millió forintos éves profit is előfordult, máshol viszont minimális nyereséggel vagy veszteséggel zártak. Az átlagos adózott eredmény 40 millió forint körül alakult, a medián viszont nagyjából 31 millió forint volt, ami havi szinten 2,6 millió forintos bruttó eredményt jelent.
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint ezek az adatok nem kirívóak a szellemi szolgáltatások között. A közjegyzők saját vállalkozásban dolgoznak, teljes vagyonukkal felelnek a munkájukért, és nem kapnak állami támogatást. A kamara szerint egy közjegyzői ügy átlagosan kétórás munkát jelent, ami a működési költségekkel együtt nagyjából 25 ezer forintos bruttó óradíjnak felel meg.
A rendszer ugyanakkor régóta vitatott, sokan magasnak tartják a díjakat. A Tisza-kormány ezért átfogó vizsgálatot rendelt el, és olyan javaslatokat vár, amelyek egyes feladatokat a kormányablakokhoz, másokat pedig a bíróságokhoz telepítenének át.
