Az egyre szélesedő ollóról a KSH közölt grafikont. Eszerint a nyugdíjaknál a tavaly januári 242 ezer forinthoz viszonyítva 2,3 százalékos reálérték-emelkedés játszódott le. Eözben a nettó átlagkereset reálértéke 4,8 százalékkal nőtt - írja az Economx.
Idén a nők átlagos öregségi nyugdíja kevesebb, mint 245 ezer forint volt januárban, a férfiaké pedig 289 ezer forint.
A helyettesítési ráta 50 százalékos, ami gyakorlatilag azt jelöli, az utolsó fizetésükhöz képest átlagosan mekkora nyugdíjat kapnak az érintettek. A HVG emlékeztet, az élen Görögország áll 84 százalékkal, de még a szlovákiai 77 százalékos arány is jelentősen meghaladja a magyarországit, ahol több mint kétmillióan jogosultak öregségi nyugdíjra.
Eközben márcous végén megjelent a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, amely szerint a valorizációs szorzók idén 9,0%-kal emelkednek a tavalyihoz képest. A valorizációs rendelet megjelenése az idén nyugdíjba vonuló közel 90 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várták a rendeletet, akik 2026 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.
A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik. A 9,0%-os növekedés eredményeként a nyugdíj alapját képező számított nettó havi életpálya átlagkereset összege nő.
