A Bankmonitor a saját nyugdíjkalkukátorába bevitt felhasználói adatokból készített statisztikát.
Az 50 ezer forint feletti havi megtakarítást tervezők aránya a 18-29 évesek körében 43,2 százalék, a 30-39 éveseknél 41,9 százalék, a 40-49 éveseknél 46,0 százalék, az 50-55 éveseknél 49,7 százalék, míg a 56-65 éveseknél már 61,7 százalék.
Ez azt jelenti, hogy a legidősebb vizsgált csoport közel kátharmada már havi 50 ezer forint feletti megtakarítással számol. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy az idősebbek körében erősebb az a gondolat, hogy a nyugdíjcélhoz nagyobb havi összegre van szükség.
Még erősebb a kép, ha a 100 ezer forint feletti havi megtakarításokat nézzük. A 18-29 éveseknél ez az arány 9,6 százalék, a 30-39 éveseknél 8,3 százalék, a 40-49 éveseknél 8,8 százalék, az 50-55 éveseknél 10,8 százalék, a 56-65 éveseknél pedig már 14,4 százalék.
Ez azt jelenti, hogy a legidősebb vizsgált korcsoportban nagyjából minden hetedik érdeklődő már 100 ezer forint feletti havi megtakarítással számol. Vagyis nemcsak arról van szó, hogy az idősebbek kicsit többet terveznek félretenni, hanem arról is, hogy közöttük jóval többen gondolkodnak igazán magas összegben.
A portál megjegyzi, hogy a jelenség mögött két nagyon fontos dolog állhat. Az egyik az, hogy az idősebbek közül többen egyszerűen megengedhetik maguknak a magasabb havi megtakarítást. Ez alapfeltétel, hiszen megfelelő jövedelmi mozgástér nélkül nincs miből érdemben félretenni.
A másik legalább ennyire fontos ok, hogy sokan felismerik, hogy az idő már szűkösebb erőforrás. A nyugdíj-megtakarításoknál ugyanis nemcsak az számít, mennyit tesz félre valaki havonta, hanem az is, mennyi ideje van arra, hogy a pénze dolgozzon. A kamatos kamat éppen ezért a fiatalabbak legnagyobb szövetségese.
Minél korábban indul el valaki, annál több év áll rendelkezésére, és annál nagyobb eséllyel tud érvényesülni az a hógolyóhatás, amikor a hozamok is újabb hozamokat termelnek.
Nő a szakadék az átlagkereset és az átlagnyugdíj között. Már majdnem havi 290 ezer forint a különbség a bér javára. 260 993 forint volt az öregségi nyugdíjak átlagos havi összege januárban az év eleji nyugdíjemelést követően – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartásról szóló jelentésében. Ez egy év alatt 18 666 forintos emelkedést jelent. A HVG megjegyzi, hogy a bérekről még csak a decemberi adatokat ismerjük, akkor 548 900 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete. Ennek az átlagos öregségi nyugdíj mindössze a 47,5 százaléka. Tavaly januárban ugyanez az arány még 52,8 százalékos volt.
