A törvény szerint a nyugellátásból alapesetben legfeljebb az összeg 33 százalékát lehet levonni végrehajtás során. Ez akkor fordulhat elő, ha például valamilyen tartozás miatt letiltás érkezik a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. Bizonyos esetekben azonban ennél nagyobb arányú levonás is alkalmazható.
A levonás mértéke elérheti az ellátás 50 százalékát, ha több letiltás van érvényben az érintett nyugdíjassal szemben, ha gyermektartásdíj-tartozásról van szó, vagy ha valaki jogalap nélkül vett fel nyugdíjat. A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy bizonyos magasabb jövedelmű ellátások esetén még ennél is nagyobb összeget vonjanak le - idézi Farkas András nyugdíjszakértőt a 168ora.hu.
A szabályozás kimondja, hogy ha a levonás után fennmaradó rész meghaladja a 200 ezer forintot, akkor a 200 ezer forint feletti rész korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. Ez azt jelenti, hogy egy magasabb nyugdíj esetében akár az ellátás több mint felét is levonhatják.
A jogszabály ugyanakkor meghatároz egy úgynevezett végrehajtás alól mentes összeget is. Ha a nyugdíj nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát, akkor – a gyermektartásdíj kivételével – nem lehet belőle levonást alkalmazni. Ez 2026-ban 128 800 forint. Ez jelentős változás a korábbi évekhez képest, hiszen 2025 közepéig a védett összeg mindössze 60 ezer forint volt.
Eközben nő a szakadék Magyarországon az átlagkereset és az átlagnyugdíj között. Már majdnem havi 290 ezer forint a különbség a bér javára. 260 993 forint volt az öregségi nyugdíjak átlagos havi összege januárban az év eleji nyugdíjemelést követően – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartásról szóló jelentésében. Ez egy év alatt 18 666 forintos emelkedést jelent. A HVG megjegyzi, hogy a bérekről még csak a decemberi adatokat ismerjük, akkor 548 900 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete. Ennek az átlagos öregségi nyugdíj mindössze a 47,5 százaléka. Tavaly januárban ugyanez az arány még 52,8 százalékos volt.
