Nem lesz elég az állami nyugdíj?

A K&H nyugdíjkilátásokkal foglalkozó kutatása a 30–59 éves magyarok körében készült. Az eredmények alapján Székely Pálma, a kereskedelmi bank életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője úgy gondolja, hogy egyre többen vannak, akik fontosnak tartják az öngondoskodást.

A megkérdezettek nyolcvanhét százaléka, vagyis tízből majdnem kilencen nagyon fontosnak tartják a nyugdíjas korra való takarékoskodást, szerintük nem elég csak az állami juttatásokra számítani. (…) 4,1 millió emberből 3,56 millióan készülnének a nyugdíjas éveikre megtakarításokkal. A megkérdezettek 68 százaléka viszont úgy fogalmazott, most más célra kell a pénz, így nem tud a nyugdíjra is takarékoskodni – ez magasabb arány az elmúlt három évben jellemző 60–64 százalékhoz képest. Az idei eredményekből egyébként az is látszik, hogy 2,79 millió ember egyelőre nem tudja finanszírozni a hosszú távú megtakarítását

- kommentálta a kutatást Székely Pálma.

A válaszadók negyede kalkulál azzal, hogy a nyugdíjas éveiben elegendő állami nyugdíjat fog kapni. A felük van azon a véleményen, hogy annyira kevés lesz a juttatás, hogy nagyon nehezen tud majd megélni belőle. A maradék negyedük szerint pedig kizárt, hogy az öregségi ellátás elegendő legyen a megélhetéshez. Mindemellett az érintettek átlagosan 57 évesen szeretnének nyugdíjba vonulni, de arra számítanak, hogy csak 69 esztendősen lesz rá lehetőségük.

Lesújtó vélemény a magyar egészségügyről

A közelmúltban egy másik felmérés is készült, amely a magyar egészségügy megítélésére volt kíváncsi. Abból kiderül, hogy hazánkban nagyon alacsonyabb az egészségügybe vetett bizalom. Az Ipsos Global Health Service Monitor 34 országot átfogó kutatása szerint Magyaroroszágon ítélték a lakosok a legrosszabbnak a szolgáltatások színvonalát, és nálunk várnak a legkevésbé pozitív változást.

A megkérdezett magyarok 53 százaléka szerint rossz vagy nagyon rossz az egészségügyi szolgáltatások színvonala. Hasonlóan lesújtó véleménnyel Lengyelországban és Romániában voltak az emberek: ezekben az országokban 43 és 39 százalék jelezte, hogy a rendszerrel súlyos bajok vannak. A hazai válaszadók 45 százaléka szerint a jelenlegi állapot romlani fog a jövőben, és mindössze 8 százalék vélte, hogy javulhat. Ezzel toronymagasan megelőzzük az összes többi vizsgált országot.

Sajnos valóban elkeserítő a hazai egészségügy helyzete, és én sem látok sok reményt a belátható időn belüli érezhető mértékű javulásra. (…) Annyira bonyolult az egészségügy, hogy ha egy helyen beavatkozol, akkor pókhálószerűen a többi helyen is számos változás érezteti a hatását. Az egészségügy fenntartása egyre drágább, és jó szervezést, alapos, aprólékos állami beavatkozást és a közpénzek hatékony felhasználását kívánja

- nyilatkozta a kutatással kapcsolatban Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász.