A nyugdíj összege két fő tényezőn múlik: az elismert szolgálati idő hosszán és az életpálya-átlagkereseten. A számítás alapját az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításáig elért nettó keresetek és jövedelmek átlaga adja. Bizonyos esetekben azonban a szolgálati időt arányosítani kell: ez akkor lép életbe, ha a járulékfizetés alapja nem érte el a mindenkori minimálbért. Ilyenkor a szolgálati időnek csak a befizetéssel arányos része számít be a nyugdíj mértékébe.
A legnehezebb helyzetben a katás egyéni vállalkozók vannak. A katások esetében nem a valós bevétel számít, hanem egy törvényileg rögzített ellátási alap. Ez az összeg 2022 óta változatlanul bruttó 108 000 forint. Mivel a minimálbér ennek az összegnek a többszörösére, a katások szolgálati ideje töredékére csökken, egy év munka most csak 0,33 év szolgálati időre. Ha valaki 40 évig dolgozik katásként ezzel a 0,3-es szorzóval, akkor 13 évnyi szolgálati idő jön ki. Ezzel még csak résznyugdíj sem állapítható meg. Persze kérdés, meddig lesz kata és a vállalkozó meddig tartozik ebbe az adónembe.
A Hóvége.hu egy főfoglalkozású vállalkozó nyugdíjának számolt utána. A nyugdíjalap összege attól függ, hogy a vállalkozó mekkora jövedelem után fizet járulékokat. Ezt a bevétel és a költséghányad határozza meg. Konkrét példa: egy havi 700 000 forintot számlázó, 40%-os költséghányaddal dolgozó főállású átalányadózó esetében a havi jövedelem 420 000 forint. Mivel ez az összeg meghaladja a 2026-os bruttó minimálbért (322 800 Ft), a vállalkozó a tényleges jövedelme, azaz a 420 000 forint után fizeti meg a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot.
Mivel a járulékalap eléri a minimálbért, az állam minden egyes napot teljes értékű szolgálati időként ismer el. 40 évnyi munkaviszony után így az átalányadózó pontosan 40 évnyi szolgálati idővel vonulhat nyugdíjba, aminek a mértéke a szabályok szerint 80%. A nyugdíj megállapításakor a 420 000 forintos bruttó jövedelemből indulnak ki, amelyből egy elméleti nettó összeget állapítanak meg (levonva a képzeletbeli járulékokat és adókat). Ez a számított nettó alap ebben az esetben 279 300 forint. Ennek a 80%-át kapja meg az érintett, ami mai értéken számolva körülbelül havi 223 440 forintos állami nyugdíjat jelent.
Eközben nő a szakadék az átlagkereset és az átlagnyugdíj között. Már majdnem havi 290 ezer forint a különbség a bér javára. 260 993 forint volt az öregségi nyugdíjak átlagos havi összege januárban az év eleji nyugdíjemelést követően – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium az államháztartásról szóló jelentésében. Ez egy év alatt 18 666 forintos emelkedést jelent. A HVG megjegyzi, hogy a bérekről még csak a decemberi adatokat ismerjük, akkor 548 900 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete. Ennek az átlagos öregségi nyugdíj mindössze a 47,5 százaléka. Tavaly januárban ugyanez az arány még 52,8 százalékos volt.
