A változás hátterében egyszerre áll az arany látványos árfolyam-emelkedése és a jegybankok tudatos törekvése aziránt, hogy mérsékeljék dollárfüggőségüket. Az EKB adatai szerint az arany a világ jegybanki tartalékainak 27 százalékát tette ki 2025 végén – szemben az egy évvel korábbi 20 százalékkal. Ezzel párhuzamosan az amerikai államkötvények részesedése 25 százalékról 22 százalékra csökkent. Az euró szerepe közben lényegében változatlan maradt, 15 százalékos aránnyal.
A folyamat jelentős részben geopolitikai okokra vezethető vissza. Számos ország 2022 után kezdte felgyorsítani tartalékainak átalakítását, miután az Egyesült Államok az Ukrajna elleni orosz inváziót követően befagyasztotta Oroszország egy részének dolláralapú tartalékait. Ez sok jegybank számára figyelmeztető jel volt, és felértékelte az olyan eszközöket, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül egyetlen állam pénzügyi rendszeréhez.
Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint a geopolitikai feszültségek továbbra is erős keresletet támasztanak az arany iránt. A világ jegybankjai jelenleg több mint 36 ezer tonna aranyat tartanak, ami már megközelíti a bretton woods-i rendszer idején mért, történelmi csúcsnak számító 38 ezer tonnát.
Az arany előretörésében ugyanakkor az árfolyam is kulcsszerepet játszik. Az arany unciánkénti ára idén januárban átlépte az 5500 dollárt – vagyis két év alatt nagyjából megduplázódott. A tartalékok értékének növekedése így az új vásárlások mellett a meglévő készletek felértékelődésének is köszönhető.
A jegybanki aranyvásárlások ugyan tavaly valamelyest lassultak, de még így is 850 tonnát értek el. Az elmúlt évek legaktívabb vásárlói közé Kína, India, Lengyelország és Törökország tartozott. Érdekesség, hogy 2025-ben a legnagyobb egyedi vevő nem egy állam, hanem a Tether stabilcoin kibocsátója volt, amely több mint 100 tonna aranyat vásárolt, írja a Financial Times.
Miközben az arany egyre nagyobb szerepet kap, a dollár dominanciája még messze nem tört meg. A dolláralapú eszközök továbbra is a globális tartalékok 42 százalékát adják. Az EKB jelentése ugyanakkor arra is rámutat, hogy az euró nemzetközi súlya fokozatosan növekszik. Az euróban kibocsátott nemzetközi adósságállomány 30 százalékkal emelkedett, a külföldi tőkebeáramlás pedig elérte a 850 milliárd eurót, ami a közös valuta történetének egyik legerősebb eredménye.
