Nyugdíjkorhatár
Az online térben futótűzszerűen elterjedt (ál)hírek ellenére a nyugdíjkorhatár nem változik, 2026-ban is marad 65 év. Így jövőre az 1961. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat. 2026-ban természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az is, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugellátását.
Nők kedvezményes nyugdíja (Nők40)
A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2026-ban sem. Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt.
Nyugdíjmegállapítás
A 2026. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2026. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet. E 2026-ban alkalmazandó szorzók a KSH legutóbbi kereseti gyorstájékoztatója alapján várhatóan 10%-kal lesznek magasabbak, mint a 2025-ben alkalmazott valorizációs szorzók voltak.
Nyugdíjemelés
2026. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 3,6%-os mértékben emelik, mert a jövő évi költségvetési törvényben jelenleg 3,6%-os inflációs előrejelzés szerepel.
13. havi nyugdíj PLUSZ 14. havi nyugdíj első részlete
A 2026. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2026. februári nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100%-ával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként, továbbá a 2026. februári nyugdíj 25%-ával megegyező összegű plusz juttatást a 14. havi nyugdíj első részleteként.
Nyugdíjprémium
Ha a 2026. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5%-ot (amire a költségvetési törvény előrejelzése alapján nem látszik reális esély), akkor 2026. novemberében nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság.
Nyugdíj melletti munkavégzés
A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2026-ban is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.
A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes az egyelőre változatlanul 13%-os (bár jövőre a tervezett béremelések végrehajthatóságának megkönnyítése érdekében feltehetően 12%-osra mérséklődő) szociális hozzájárulási adó alól is, ezért jövőre is a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása.
A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2026-ban sem korlátozza semmi.
Farkas András úgy summáz, hogy 2026-ban európai összehasonlításban Magyarország továbbra is az öregségi nyugdíjakra legkevesebbet költő tagállamok egyike marad: a teljes nyugdíjkasssza a jövő évre tervezett GDP mindössze 7,32%-át teszi ki, ami fájdalmas mértékben elmarad az Európai Unió 10,9%-os átlagától.
