Ha valaki igényli a nyugdíját, és a nyugdíjra való jogosultsága fennáll, de a nyugdíj összege a tárgyévi nyugdíjmegállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hiánya, adathiány vagy egyéb ok miatt az eljárás megindulásától számított harminc napon belül nem határozható meg, a nyugdíjmegállapító hatóság (kormányhivatal) nyugdíjelőleget állapít meg – írja a szakértő.
A nyugdíjigény elbírálására nyitva álló határidő egyébként alapesetben 60 nap (ha nem kell várni az alkalmazandó valorizációs szorzók közzétételére vagy további adatok beérkezésére és bizonyítására akár belföldről, akár külföldről).
Mint Farkas András írja, a nyugdíjelőleg indoka, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő, ha elhúzódna a nyugdíjigény elbírálási folyamata.
Nyugdíjelőleget leggyakrabban
- a valorizációs szorzók hatályba lépésére várva, az év elején beadott nyugdíjigények esetén, illetve
- nemzetközi nyugdíjigénylés esetén a külföldi hatóságok által igazolandó adatok megérkezésére várva állapítanak meg.
A nyugdíjelőleget nem határozattal, hanem végzéssel, hivatalból állapítják meg a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. (A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás egyéb döntéseit pedig végzésben hozza meg.)
Ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását. A hatóság erről a kérelemről is végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye.
A nyugellátás végleges összegének megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított nyugdíjelőleget be kell számítani- mutat rá a hírlevél.
A jogorvoslatot érintő rendelkezés, hogy a nyugellátás megállapításakor a nyugdíjmegállapító hatóságot a nyugdíjelőleget megállapító végzésben foglaltak nem kötik, kivéve, ha a végzést a bíróság már elbírálta. Ha új tény, adat vagy bizonyíték jut a nyugdíjmegállapító hatóság tudomására, ezzel összefüggő kérdésben a bíróság határozatában foglaltaktól eltérhet.
A vonatkozó rendelkezések a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben
Az ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le, ha
a) az öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, vagy
b) a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és a hozzátartozói nyugellátás megállapításához a valorizációs szorzószámokat alkalmazni kell,
és az általános ügyintézési határidő a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napot megelőzően telik le.
Bővebben a témáról Farkas András hírlevelében lehet olvasni, amelyre itt lehet feliratkozni.
A KSH adatai szerint 2026 júniusában az öregségi nyugdíj havi átlagos összege kerekítve 263 400 forint volt. A reálisabb helyzetet mutató mediánérték ennél alacsonyabb, 232 000 forintot tett ki.
A havi járandóságok összege vármegyénként jelentősen eltér. Budapesten a legmagasabb az átlag, ahol 311 136 forint az öregségi nyugdíj. A vármegyék közül Fejér (275 417 forint), Pest (274 237 forint) és Komárom-Esztergom (271 779 forint) áll az élen, míg Veszprémben (263 286 forint) szinte pontosan az országos átlag érvényesül.
A legalacsonyabb összegeket Bács-Kiskun (232 220 forint), Szabolcs-Szatmár-Bereg (233 370 forint) és Békés vármegyében (233 878 forint) regisztrálták. A főváros és a legalacsonyabb átlaggal rendelkező Bács-Kiskun vármegye között közel 79 ezer forint a differencia - írja a Hóvége.hu oldal.
Több mint 23 ezren kapnak 700 000 forintot meghaladó havi összeget, 60 ezernél többen 500 és 600 ezer forint közötti, míg 26 ezernél is többen 600–700 ezer forint közötti juttatásban részesülnek.
Ezzel szemben több mint 936 ezer ember él 200 000 forintnál kevesebbből.
